A tipikus olvasó fiatal, diplomás, jó anyagi körülmények között élő városi nő, míg a skála másik végén az idősebb, kevésbé iskolázott, rosszabb anyagi körülmények között, kisebb településen élő férfiak állnak - derül ki egy átfogó kutatásból. A magyarok több mint fele pedig semmit sem olvas.

Kultúra: A magyarországi adatok összecsengenek a nemzetközi mérések eredményeivel?
Tóth Máté: A Nyugat- és Észak-európai országok, de még Csehország számai is sokkal jobbak a mieinknél. Az olvasás összefügg az iskolázottsággal, polgárosodással. Jellemzően középosztálybeli tevékenység, nálunk azonban hiányzik ez az erős, kulturálisan aktív réteg. Ez a hiány köszön vissza az adatokban. Olyan, mintha két Magyarország lenne, áthidalhatatlan különbséggel.
Rá kellett jönnöm, hogy oktatóként, könyvtárosként egy buborékban ülök, ahol mindenki olvas, képben van az irodalommal, szerzőkkel kapcsolatban. Egy másik buborékban viszont ott van egy döbbenetesen nagy tömeg, a hazai lakosság fele, aki soha nem vesz könyvet a kezébe.

Kultúra: A kutatási adatokat összevetve ugyan folyamatosan csökken az olvasók száma, viszont az olvasó archetípusa ugyanaz maradt: a fiatalabb, nagyvárosi, diplomás nő.
TM: Igen, a nők elkötelezettebbek, a rendszeres olvasók között csaknem kétszer annyian vannak, mint a férfiak. Az általunk vizsgált szempontok közül - lakóhely, lakóhely típusa, nem, iskolai végzettség, életkor - azonban az olvasást legerőteljesebben az iskolai végzettség befolyásolja: az alapfokú képzettségűek 70,3 százaléka semmit sem olvas és mindössze 4,4 százalékuk rendszeres olvasó. A felsőfokú végzettségűeknél ez az arány 24,2 illetve 26,4 százalék.
Mondjuk az is elgondolkodtató, hogy mennyiben tekinthető értelmiséginek a diplomások nem olvasó egynegyede.

Kultúra: A kutatás foglalkozott a 18 év alattiak olvasási szokásaival is.
TM: Ugyanaz a tendencia figyelhető meg náluk is, mint a felnőtteknél: az egyáltalán nem olvasók aránya folyamatosan nő (43 százalék), a rendszeresen olvasóké (13 százalék) csökken. A felnőtteknél az olvasási teljesítményt legerősebben meghatározó tényező az iskolai végzettség.
Rég ismert összefüggés, hogy gyakran olvasó szülők gyerekei válnak maguk is gyakran olvasó felnőtté, így ezt is megvizsgáltuk. Durva közelítéssel azt mondhatjuk, hogy a felsőfokú végzettségű szülők gyerekeiből négyszer akkora valószínűséggel lesz olvasó, mint az alapfokú végzettségűekéből.