... merült fel a kérdés a múlt heti KIT Klubban. Hajnal Ward Judit (Rutgers Egyetem Könyvtára link ) ugyanis jelezte: az USA állami egyetemein az egyetemmel érvényes jogviszonyban nem álló használók (helybéli lakosok, öregdiákok) csak helyben, az erre a célra kijelölt korlátozott számú számítógépen, vendég-bejelentkezéssel használhatják az elektronikus forrásokat két órára korlátozott időtartam alatt - a NetID-bejelentkezéssel könyvtári proxy-n keresztül hozzáférésre jogosult "rendes" egyetemi polgárokkal (hallgatók, oktatók, dolgozók és vendég NetID-val rendelkező vendégkutatók) szemben. Egyetemen kívüli érdeklődőnek, öregdiákoknak online tájékoztatás során sem adhatnak teljes szövegű forrásokat előfizetett adatbázisból a licenc előírásoknak megfelelően. Amikor az egyetem kinyitott a Covid idején, az egyetemi könyvtárakat csak egyetemi polgárok látogathatták, külső érdeklődők, szakemberek nem. A korlátozásokat a 2022/23-as tanév elején oldották fel.
A közösségi használókat külön LibGuide tájékoztatja jogaikról, lehetőségeikről, beleértve a térítésmentes forrásokat is link Az öregdiákok számára készült LibGuide hasonló elvekre épül link Az ingyenes adatbázisokat egy külön LibGuide listázza link Az emeritus professzorok viszont szinte minden jogot megtartanak link

Úgy tűnik, Magyarországon a közkönyvtárak is különböző irányelvek mentén szolgáltatnak az általuk használatra jogosult adatbázisokban: egy FSZEK-ben link beiratkozott például távhozzáféréssel használhat vidéki lakásában FSZEK által egyes megrendelt adatbázisokat - szemben a vidéki nagy megyei könyvtárral, amely ugyanazokat az adatbázisokat csak helyben használva teszi elérhetővé. Így a FSZEK valamivel nagyobb tagságot szerezhet. Persze, ott sem érhető el így minden adatbázis. Az adatbázis-szolgáltatók nem szabályozzák szigorúan az ilyen eljárást.

Az ELTE ÁJK-n link a saját egyetemi polgárok számára adott a VPN-es hozzáférés - mondja Takács Dániel. A könyvtár jelzi: a (drága) adatbázisokat az ügyvédek a könyvtárban használhatják, amely komoly segítséget jelenthet pl. kutató jogi szakembereknek. Elvileg lehetne könyvtári igény, hogy külsősöktől térítést kérjünk. - Arra is van példa - mondja Németh Márton -, hogy szakmai közösségek tagjai számára fizet elő hozzáféréseket. Az angol könyvtáros egyesület, a CILIP tagságához pl. jár a British Library-tagság (a vonatkozó adatbázisok elérésének jogával).

Úgy tűnik, Európában nem olyan szigorúak a felhasználói szerződés szabályai, mint az USA-ban. Az Oxford University Press (OUP) szerződése pl. jelzi: jogosult használó (authorised user) lehet könyvtári tag (library patron) is.

Tulajdonképpen a felsőoktatási közösségen kívüli emberek információs ellátása a kérdés.