Nő a tanárhiány és az egyházi iskolák térnyerése, csökken a tanulók eredményessége. Egyre több a korai iskolaelhagyó, akik közül sokan nemhogy nem tanulnak tovább, de nem is dolgoznak. Egy friss tanulmánykötet számokban írja le a magyar közoktatás nyomasztó valóságát.

Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya 2010 és 2020 között nemhogy csökkent volna, még növekedett is: a teljes 20-24 éves népességben 10,8 százalékról 12,4 százalékra - derül ki a nemrég bemutatott A közoktatás indikátorrendszere - 2023 link című kötetből.

A tankötelezettség felső korhatárának lecsökkentésekor Orbán Viktor azt mondta, arra azért van szükség, mert van egy csomó fiatal, aki nem akar már 16 évesen tanulni, de így mostantól lehetősége lesz dolgozni. ... Az adatok szerint viszont emelkedett azok aránya, akik iskolába már nem járnak, de nem is dolgoznak. A 20-24 éves korcsoportban ez az arány 2022-ben már 15,3 százalék volt.

A nem dolgozó, nem tanuló fiatalok százalékaránya a 16-19 évesek között egyébként komoly területi különbségek mutatkoznak. A 20-24 éves népesség Budapesten a legiskolázottabb, és itt a legkisebb a korai iskolaelhagyók aránya is.

Súlyos pedagógushiány van szinte minden, de különösen a természettudományos szakokon. ... Hatalmas különbségek vannak a területi elhelyezkedéseket tekintve. 2022-ben a Nógrád megyei óvodákban a pedagógus-álláshelyek 13, az általános iskolákban a 12 százalékát nem töltötték be (!). ...
A legutóbbi, 2022. évi adatok szerint egyértelműen a magyar pedagógusok relatív kereseti helyzete volt a legrosszabb Európában minden oktatási szinten, mind a 25-64 éveseket, mind a pályakezdőket (25-34 éveseket) tekintve.