Az egyetemi könyvtárak nagy nyomásnak vannak kitéve, hogy bevezessék az információk kezelésének új formáit. A könyvek kölcsönzése, a tanulási terek biztosítása és a digitális tartalmak licencelése továbbra is központi szolgáltatások, viszont az új publikációs tevékenységek támogatása iránt is egyre nagyobb az igény. A nyílt hozzáférés, a humán tudományi digitális kiadások, az adatkezelési tervek összeállítása, a kutatási szoftverek biztosítása vagy az adatok gondozásával és megőrzésével kapcsolatos szolgáltatások kritikus fontosságúvá váltak. Kérdés: az egyetemi könyvtárak az oktatási és tudományos információk központi tényezői kívánnak maradni intézményeikben? Elég-e a változási képességük ahhoz, hogy megfeleljenek az oktatás, kutatás és tanulás területén jelentkező innováció által támasztott követelményeknek.
A Göttingeni Állami és Egyetemi Könyvtár (Staats- und Universitätsbibliothek Göttingen, SUB link ) Németország harmadik legnagyobb könyvtára. Más könyvtárakhoz hasonlóan a SUB is csak a megszokott költségvetésével számolhat. A munkatársi gárda bővítésének leginkább kivitelezhető megoldása a belátható időn belül megüresedő pozíciók előzetes betöltése, áthidaló finanszírozás segítségével. Ez főleg pályázati támogatásokból lehetséges; a SUB az utóbbi időben egy jogi elemző, három adatelemző és egy folyamatelemző munkatársat tudott így alkalmazni. A munkatársak képzése és továbbképzése esetében érdemes figyelmet fordítani a "munkavégzés közben történő" képzésekre. A változás helyi szinten mindig a napi feladatok új kiosztásában érhető tetten. Annak érdekében, hogy a spontán átalakulásoknak irányt szabjanak, a SUB munkatársai 2014 és 2017 között 128, költségvonzat nélküli projektet valósítottak meg. A kisebb változtatások, új részfeladatok bevezetése a hálózatos hatásnak köszönhetően az egész szervezetben változásokat eredményezett. A SUB ezek előmozdítása érdekében használói igényfelméréseket is végzett, majd újragondolták a könyvtár szolgáltatási portfólióját, amit az egyes területekre fordítandó költségek újraelosztása követett.
A SUB az elmúlt 25 évben közel 50 pozíciót hozott létre az új munkafolyamatok támogatására, miközben 25 pozíciót megszüntettek. Ezek a változások a személyzet 25%-át érintették, azaz évente közel 1% volt az átalakulások léptéke - ez azt sugallja, hogy a felsőoktatási könyvtárak nem változnak elég gyorsan. Következésképpen további források bevonására lenne szükség, hogy felgyorsítsák a változás ütemét, többek között a már említett áthidaló finanszírozással a pozíciók előzetes betöltése céljából. (Elég gyorsan változnak a felsőoktatási könyvtárak?; ref.: Koltay T.)