A következőkben is a felhasználó-barátság lesz a fő szempont, azonban teljesen más, speciális nézőpontból. Először az északon élő számik, majd a délebbre élő Aland szigeti svédek példáján keresztül. Ebben Liv Inger Liddi, a Számi Parlamenti (Nemzeti) Könyvtár vezetője, majd Eva Gustafsson a Mariehamni Városi Könyvtár igazgatójának beszámolói lesznek segítségünkre. A sérelmeken felülemelkedő, a kulturális autonómián alapuló regionális könyvtári rendszerek tapasztalatai nem lehetnek csekélyek a Kárpát-medencében sem.

6/1. Lappföld
Az autonóm számi (lapp) parlament 1989-ben alakult meg a norvégiai Karasjokban (a számik a lapp elnevezést pejoratívnak érzik, ezért kerülöm annak használatát). Fő feladata a számi kultúra ápolása, az önazonosság megőrzése szempontjából szorgalmazza az e célokat nagyban segítő könyvtári szolgáltatói rendszer működtetését. Utóbbi rendszer közvetlenül a parlament keretei közt működik, onnan zajlik a fejlesztése, koordinációja. Ezzel zárult le az a XIX. században indult hosszú küzdelem, amely a számik hivatalosan elismert autonóm kollektív kulturális és közigazgatási autonómiájáért zajlott. A számi parlament keretében működő könyvtári hálózat feladata tehát a számi dialektusokban keletkezett dokumentumok és az egyéb nyelvű számi vonatkozású anyagok gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása és szolgáltatása. A hálózat csúcsán álló Számi Nemzeti Könyvtár egyben parlamenti könyvár is, segítve annak adminisztratív-döntéshozói tevékenységét. A nemzeti könyvtár 1953-ban alakult, de csak 1983-ban nyerte el a teljes körű állami finanszírozotti kiemelt státuszt. Különösen fontos feladat a kis létszámú kultúra kis példányszámban megjelenő irodalmi produktumainak népszerűsítése, a nyelvi normák egységesítésében vállalt segítő szerep (a számi irodalmi írásbeliség kb. száz éves). A konferenciákon túli legfontosabb tevékenysége: a helyhatósági közkönyvtárakban és iskolai könyvtárakban minél több helyen és minél több dokumentummal biztosítja a számi olvasók kiszolgálását. Másik fontos feladata, hogy bibliobuszok hálózatával fedje le a gyéren lakott régióbeli térségeket. A közvetlen parlamenti támogatás 6 járat üzemelését biztosítja jelenleg. A hálózat egyre kiterjedtebb, egyre több ember fér hozzá anyanyelvén a kultúrához. A buszok átmennek a svéd és a finn határ túloldalára is. Így a számi könyvtári hálózat közös északi jelleggel lefedi Lappföld szinte teljes területét (leszámítva az Oroszországhoz tartozó részeket). A következő lépés az elektronikus szolgáltatások fejlesztése. Kiemelt cél a tárgyszólisták lefordítása számi nyelvre. A közös számi nyelvű referensz bibliográfiai adatbázis készítése is napirenden van (közös finanszírozással). Probléma, hogy kevés a számi származású, illetve az irodalmat és kultúrát jól ismerő könyvtáros. Így pozitív diszkrimináció révén is nagy hangsúlyt kap mindhárom országban a számi kulturális értelmiségiek (ezen belül a könyvtárosok, általános iskolai könyvtáros-tanárok) képzése is.