...és ha igen, miért.
A Skóciában végzett kutatás egyik eredménye az volt, hogy új információtípust találtak, az eldobható információt (amelyet egyszer használ valaki, majd megszabadul tőle; célfüggő, bizonyos esetekben szükségesnek látjuk, máskor meg nem. Így a mindennapi (tehát hétköznapi, nem a munkával összefüggő és például a fogyasztásra vagy az egészségre vonatkozó) információkeresés eltérő mintázatainak megjelenéséhez vezet. Valószínűleg ezért van az, hogy a résztvevők 32%-a túl lustának tekinti magát ahhoz, hogy találjon olyan információkat, amelyeket újrahasznosíthat. Az emberek ugyanis csak akkor készek arra, hogy erőfeszítést tegyenek minőségi információ megszerzésére, ha úgy látják, hogy annak folyamatosan, a jövőben is van értéke. Nem minden olyan információ, amelyet csak egyszer használunk, eldobható. Ha például arról döntünk, hogy hol tanuljunk tovább, azt igen fontos információk alapján tesszük. Bár az ilyen információkat nem használjuk többet, nem eldobható információk, mivel hosszú távú hatásuk van.
A mindennapi információkeresés során kis kérdésekre keresünk gyors válaszokat, tehát ha arról döntünk, hogy adott hulladékot újrahasznosítsunk vagy nem, az eldobható információra épül, méghozzá minden szempontból. Mivel várhatóan csak egyszer fogjuk az ilyen információt felhasználni, kisebb erőfeszítést teszünk megszerzése érdekében, mintha fontosnak tekintett információról volna szó. (Információkeresés a mindennapokban és a környezet: eldobható információ?; ref.: Koltay T.)