A falvak könyvtári ellátása és ezzel párhuzamosan a kulturális esélyegyenlőségére törekvés talán még sosem volt ennyire fontos, mint ma. A kistelepülések életét elöregedés sújtja, melynek oka a kevés gyermek és az elvándorlása. A fiatalok eltűnésével a települések hajtóanyagukat vesztve, sokszor a kulturális élet iránti közömbösséggel tengődnek. E folyamat meggátolására is alkalmas, kiváló ötletnek tekintem a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert. A KSZR nem csupán friss olvasnivalóval, hanem technikai eszközökkel, programokkal és ez által kulturális többlettel is ellátja a települések lakóit.
Ennek a rendszernek a gyakorlati megvalósításáról, korábbi tapasztalataim alapján nem csak csupa jót tudtam volna mesélni. A Halis István Városi Könyvtár gyakorlata azonban őszintén meglepett. A munkatársak napi szintű munkakapcsolatot tartanak fenn a települések képviselőivel, így szervezve meg a könyvtárközi kérések teljesítését, dokumentum- és eszközkiszállításokat. A kollégák rendezvények szervezésére házon belül mentorhálózatot alakítottak ki, hogy így tegyék könnyebben elérhetővé, átláthatóbbá és személyre szabottabbá a szolgáltatást. Továbbá a kanizsai KSZR munkacsoport igazán jól működő könyvcsere rendszert is üzemeltet az ellátott falvakban. Ezáltal nem minden könyv állapodik meg az első könyvtárnál, hanem a cserekönyvek egy ideig a térség különböző intézményeiben 'cirkulálnak', s válnak így sokkal több falusi lakos hasznára.
Hat éven keresztül más körzet ellátott könyvtárában dolgozva, számos negatív tapasztalaton túl igazán felüdítő volt a Halis módszerével és gyakorlatával megismerkedni. (Józsa Tibor)