Ha ismerjük a célcsoportot, akkor szolgáltatásokat tudunk számukra tervezni, a szolgáltatást pedig értéknövelhetjük élménnyel, árukapcsolással. Az igényelt szolgáltatás fölfelé pozicionálását felülértékesítésnek, up selling technikának nevezzük (pl. napijegy helyett éves jegyet adunk, ha az olvasóban van hajlandóság).
Ahhoz, hogy egy szolgáltatás élménnyé alakuljon, az olvasót is be kell vonni, hogy az ő egyénisége is megjelenhessen. Erre példa a napi 20 perc olvasáskihívás játék, amelyben a könyvtár a kölcsönzés és irodalomajánlás szolgáltatásait játékkal, kihívással színesítette. A játékban résztvevők havonta egy könyvet olvasnak el (az egész város ugyanazt a művet). Ehhez olvasókörök, író-olvasó találkozó is kapcsolódik. A könyvet mindig egy könyvtáros ajánlja, de társul hozzá fotóverseny (Facebookon megosztható, hogy hol olvasnak), gyerekeknek pedig matricagyűjtő album, tehát az olvasók aktív részvételére is számítanak.
A cross-selling, azaz a keresztértékesítés technikáját is érdemes bevetni. Ilyen lehet például a tematikus polcok kialakítása (adott témában minden dokumentumtípus egy helyen megtalálható, pl. irodalmi folyóiratok a verseknél), a közösségi irodánál zenehallgatási, filmnézési lehetőség biztosítása. - Számolt be Istók Anna (Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ) a Szólj Hozzá! Hozzá szólj! Marketingtrükkök a célcsoportok megszólításához, K2 továbbképzési sorozat rendezvényén.
(Felülértékesítés és keresztértékesítés téma a KIT-ben: link )