Gyakran mondogatjuk, hogy sokat veszítettünk az első világháború után. Ám szinte sohasem tesszük hozzá, hogy az évszázadok alatt mérhetetlen mennyiségű szellemi kincsünk halmozódott fel, és ezt senki el nem veheti tőlünk. Pedig így van, s három évtizede az egyik legfontosabb feladatunk, hogy minél többet rögzítsünk belőlük az informatika eszközeivel.
Ha a jogszabályokat, folyóiratokat, könyveket és képeket tartalmazó nagy adatbázisainkat összehasonlítjuk a hasonló külföldiekkel, nincs szégyellni valónk. Kevés olyan ország van ma például a világon, amelyik ezer év törvényeit rendszerbe foglalva tudja nyújtani az interneten. Ráadásul párját ritkító, szerves fejlődés keretében, mert a rendszerezés félezer évvel ezelőtt kezdődött Mátyás 1486-os dekrétumával, illetve Ulászló, Werbőczy és nemes Magyarország Tripartitumával.
A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) az Országos Széchenyi Könyvtár egyik virtuális tere. Tudományos, művészeti, szépirodalmi és szakkönyvek elérését biztosítja ingyenesen a felhasználóknak, méghozzá oldalhű (PDF) vagy más, könnyebben kezelhető formákban (pl. HTML). A portál fejlesztése 1994-ben indult Drótos Lászlónak, Moldován Istvánnak, Monok Istvánnak és néhány más lelkes és tehetséges könyvtárosnak köszönhetően, hogy aztán az ezredfordulón már havi 60-70 ezer látogatót szolgáljanak ki a szerverei.
Nehéz megítélni, hogy a MEK állománya sok vagy kevés. Az iskolások 100-200 könyvvel már olvasottnak számítanak. Az elmúlt évben 1500 darabbal nőtt az állomány, naponta tehát néggyel. Ez így rendben lévőnek tűnik, ám ha tárgy szerint nézzük az adatokat, akkor már nem feltétlenül. A szépirodalmi, népköltészeti címek száma 8700, ebből van a legtöbb. Történelemből 4060, filozófiából 730 könyv van fönn. Kottákból ugyanakkor csak 60, csillagászatból és űrkutatásból 76, elektrotechnikából 21, kémiából 62, végül információelméletből - írd és mondd - hat. Nagyságrendi tehát az eltérés a bölcsészet javára, szemben azzal, mint amit gondolnánk.
A MEK-hez hasonló digitális könyvtári adatbázis a Hungaricana, az ADT, a Fortepan, a Manda vagy mondjuk a Bibliotheca Corvina Virtualis, mely korvinákról nyújt átfogó képet.