A költségvetési megszorítások hatnak az állomány alakulására és a beszerzésre is, főleg ami a növekvő elektronikus tartalmakat illeti. A raktározási költségek csökkentek a nemzeti tároló könyvtár révén (link melyet az állam tart fenn. Az elmúlt 25 év alatt az egyetemi könyvtárak 90 ezer polcfolyóméter könyvet és folyóiratot adtak át tárolásra, ami legalább 25 ezer m2 - és jelentős pénzügyi - megtakarítást jelent. Érdekes, hogy közben nem csökkent a nyomtatott dokumentumok használata, míg a könyvtári látogatások száma igen, viszont drámaian nőtt az elektronikus formátumok forgalma.
A cikk következtetéseiben arra jutott, hogy a finn felsőoktatási könyvtárak az új helyzetre új stratégiát dolgoztak ki. A tároló könyvtár 1989. évi létrejöttével nem csökkent a nyomtatott anyag használata, de a felszabadult tereket egyre inkább tanulásközpontú célokra lehetett használni. A takarékossági intézkedések nem érintették a szolgáltatásokat. A jövőben az állományépítés szabályozása és a könyvtári terekkel való gazdálkodás lesz a legnehezebb feladat. Mind az elektronikus, mind a nyomtatott anyagot kezelniük kell, és úgy kell takarékoskodniuk, hogy az e-dokumentumok költségei évről évre folyamatosan nőnek. Mindez a könyvtáraktól elvárt nyílt tudomány iránti szolgáltatásokkal együtt még jobban hangsúlyozza, hogy megfelelő stratégiai menedzsmentre van szükség. (A digitalizálás hatása a nyomtatott gyűjteményekre vonatkozó szabályokra: a digitális tudásgazdaság és a finn felsőoktatási könyvtárak; ref.: Murányi L.)