A könyvtárakban jelenlegi EDI-törekvések (equity, diversity, inclusion - méltányosság, sokszínűség, befogadás, más rövidítéssel: DEI) hiányosak. Az EDI-vitából, EDI-politikák megírásából gyakran kimarad a fogyatékosság, főleg annak láthatatlan formái, pl. a neurodiverzitás stb. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC link ) szerint a fogyatékosság fogalma: "a test vagy az elme bármely olyan állapota (károsodása), ami nehezíti az egyén számára bizonyos tevékenységek végzését (tevékenység korlátozása) és az érintkezést az őt körülvevő világgal (részvétel korlátozása)". Az EDI-törekvések kapcsán nemi, faji, etnikai egyenlőtlenségekről beszélnek (pl. a marginalizált közösségek, színesbőrűek elleni, rendszerszintű előítéletek). Nem hagyhatók figyelmen kívül a fogyatékkal élők tapasztalatai sem.

EDI-kezdeményezések vannak egyetemi, köz- és iskolai könyvtárakban, pl. a Pittsburghi Egyetem üzleti karán link . Rhode Island Állam Könyvtári és Információs Szolgáltatások Hivatala link szerint az EDI figyelembe veszi a méltányosságot, sokszínűséget (az emberek közötti hasonlóság, különbözés összességét) és a befogadó környezetet. A méltányosság legújabb nézete az egyenlőségen túl pl. a társadalmi igazságosságra is fókuszál (vö.: link ).

A könyvtárakban az első lépés a konzultáció (kapcsolatfelvétel, partnerség) a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezeteivel. Ha beszélgetünk a fogyatékossággal élőkkel, azzal segítjük a vitákat mederbe terelni. Ez azért lehet nehéz, mert gyakran megbélyegzik, kritizálják, kiközösítik őket. Ki akarja, hogy úgy gondoljanak rá, mint egy EDI-bizottság vagy munkacsoport jelképes tagjára? Ha a fogyatékkal élőket egyenrangú, éleslátó emberként hívjuk meg beszélgetni, ahelyett, hogy másokként kezelnénk őket, az sokat segíthet. Sajnos tapasztalat hogy a fogyatékkal élők nem képviseltetik magukat a könyvtár- és információtudományi közösségben link . Ez a szakmának is árt, mert a különböző hangok meghallgatása, más nézőpontok megismerése gazdagít. (Ref.: Szabó Eszter)