A Pennsylvaniai Egyetem kutatói május végén egyedülálló tanulmányt tettek közzé arról, hogy a játékosítás (gamification) tényleg jó módszer-e a hosszabb távú életmódváltás ösztönzésére. A technikát magas rizikójú betegcsoportban felmérő, eddigi leghosszabb klinikai vizsgálatban egy teljes évig kísértek figyelemmel 361 kettes típusú cukorbetegséggel küzdő beteget, akik okosmérleget, lépésszámlálót és egy online platformot használva súlyfeleslegüktől kívántak megszabadulni, igyekeztek többet mozogni és vércukorszintjüket csökkenteni.
A kontrollcsoport tagjai szintén használták ezeket az eszközöket, figyelemmel kísérhették értékeiket és visszajelzést kaphattak a kütyüktől, míg a többi tesztalany pontokat gyűjthetett, különféle szinteket érhetett el teljesítményével, naponta értesítést kapott az eredményeiről, és attól függően, hogy a kutatók milyen csoportba osztották, együttműködéses, versengéses vagy társas támogatásos technikával igyekezett közelebb jutni céljaihoz. Habár korábban a játékosítás előnyeiről az oktatástól kezdve a marketingen át az egészségügyig ódákat zengtek az innovátorok, és manapság már nincs olyan életmódváltást támogató, aktivitást növelő alkalmazás és okoskütyü, ahol virtuális motivációs trénerként ne vetnék be a játékosítás különféle technikáit, a tanulmány nem feltétlenül erősítette meg a játékosítással kapcsolatos eddigi közhiedelmeket. Miközben a fizikai aktivitás növelésében segített a pontgyűjtés, a kihívások, a versengés vagy a társas támogatás, a plusz kilók leadását vagy a vércukorszint csökkentését a kontrollcsoporthoz képest a játékosítás érdemben nem támogatta.