A gyermekkönyvtári feladatok egy része standardizált, ezek pl.: a gyermek képzelőerejének fejlesztése; az olvasás népszerűsítése; az egyéni képességek feltárása és fejlesztése; a munka és szórakozás biztonságos környezetének megteremtése; a gyermekek méltóságának tiszteletben tartása; az iskolai nevelés támogatása.
Belgiumban jellemző, hogy már a 3 éves életkor alatti gyerekek is beiratkoznak valamilyen könyvtárba. Minden közkönyvtárnak van gyermekrészlege, ahol a teljes állomány 15-20 százaléka található. A közkönyvtárak szorosan együttműködnek az iskolai könyvtárakkal. Dániában 2004 és 2006 között valósult meg az aarhusi könyvtár interaktív gyermekkönyvtár projektje, amelynek fő célja az volt, hogy a könyvtár vonzó alternatívát nyújtson az internettel szemben. A cél érdekében a könyvtár dolgozói különböző szakértőket (pl. gyermekpszichológusokat, informatikusokat) is bevontak a projekt megvalósításába. Dánia amúgy is élen jár e téren. Az olvasók 80%-a fiatal, a gyermekkorú olvasók évente átlagban 42 könyvet kölcsönöznek ki. Franciaországban egyre többeket foglalkoztat a speciálisan gyermekek számára kialakított könyvtári egységek működésének problémája. Egyes könyvtárak -- pl. Lyonban, La Rochelle-ben -- felszámolták gyermekrészlegeiket: a gyűjteményt tematikusan, mindenki számára hozzáférhetően rendezték el. Az országban a 14 éven aluli gyermekek alkotják az olvasóközönség 23%-át, ugyanakkor a gyermekkönyvtáros-képzés problematikus. A gyermekkönyvtárak a kisebb településeken működnek a leghatékonyabban. -- További példák: finn, spanyol, holland, ír, német, portugál, szlovák, svéd és angol. - F: Gyermekkönyvtárak az Európai Unió egyes országaiban / ref.: Dancs Sz.