A tágabb értelemben vett generatív mesterséges intelligencia egyre nagyobb figyelmet kap a könyvtárosok és az egyetemi hallgatók körében. Tudnunk kell azonban, hogy a ChatGPT-rendszerek nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy helytelen információkat generálhatnak, bár képesek definíciókat, vázlatokat, összefoglalókat és vitaanyagokat készíteni.
Az ACRL Információs műveltségi keretrendszerében (Framework for Information Literacy for Higher Education) megfogalmazott információ-visszakeresési, kutatás-módszertani és kommunikációs kompetenciák vizsgálata lehetővé teszi számunkra, hogy a ChatGPT-t új, ígéretes eszközként kezeljük, amely hozzáadott értéket képvisel az információs műveltség oktatásában. Ugyanakkor az ezekből a rendszerekből nyert információk elfogultságának vizsgálatáról szóló viták korlátjaira is rávilágítanak.

Amikor például a keretrendszernek az az állítása, hogy a tekintély konstruált jellegű és kontextuális arra int, hogy szkeptikus hozzáállással kell néznünk az eredményeket. Mindenesetre nyitóképernyőjén a ChatGPT egy nyilatkozatban tudatja a felhasználókkal, hogy az általa nyújtott információk előítéleteket tartalmazhatnak és a rendszer korlátozott ismeretekkel rendelkezik az aktuális eseményekről. Ez arra figyelmeztet minket, hogy a ChatGPT használatának gyakoribbá válása megköveteli, hogy az így létrejött (létrehozott) információk hitelességét értékeljük. Ez például azért is fontos, mert a ChatGPT kizárólag a világhálón elérhető információkhoz fér hozzá. (Ref. Koltay Tibor)