Az örömolvasás, más szóval kedvtelésből (élvezetből) olvasás, reading for pleasure, RfP), ill. rekreációs olvasás olyan magatartás, amely az egyén "saját akaratából, saját örömére vagy kielégülésére történik". Fő jellemzője az önkéntesség. (Itt a a közkönyvtárosok olvasást támogató munkájához kapcsolódó fejezeteket emeltük ki.)

Az örömolvasás szabadidős tevékenység, ezért ez áll a legközelebb a közkönyvtárosok olvasást ösztönző munkájához. Ezért nem szerepelnek olyan kutatások, amelyek az iskolai környezetben és az iskolai könyvtárakban folyó olvasásra összpontosítanak. A kutatások szerint az örömszerző olvasás 12-13 éves korig növekszik, majd csökken. A kutatások azt is jelzik, hogy soha nem késő elkezdeni. Kutatói ajánlások könyvtáraknak:
- Jobban kapcsolódjanak az olvasás érzelmi oldalához, és tanuljanak a közösségi médiából (főleg az ún. Booktok jelenségből)! Emeljék ki azokat a helyeket, ahová az olvasók utazni szeretnének, pl. válasszanak az érzelmekre ható témákat, pl. amin sírni lehet. A lehetséges bűnös/szégyenletes élvezetekről folytatott beszélgetések is segíthetnek.
- Egyes könyvtárak édességgel, harapnivalóval vagy filmmel csalogatják a vonakodó olvasókat. Ám az olvasáshoz nem kapcsolódó jutalmak károsíthatják a gyermekek értékrendjét.
- Különböző médiumokat is használjanak, hogy elérjék azokat a gyerekeket, akik unalmasnak találják az olvasást. A könyvtárakba járó gyerekek "többműveltségűek". A populáris kultúra jelenségei (mint pl. a Pokémon) pl. a társadalmi közösség érzetét keltik.
- Speciális igényű vagy fogyatékossággal élő gyermekek számára fontos, hogy az olvasás örömteli elemeit rendszeresen megismételjék. Nekik több vizuális és érzékszervi stimulációra van szükségük, pl. tapintható elemeket vagy más anyagokat tartalmazó könyvek olvasása.
- Többérzékszerves mesemondás (MST): fizikailag is megjelenítik az elmondottakat, pl. ha egy vízcseppről szól történetet mesélünk, vizet cseppentünk a gyermek kézfejére stb.

A forrás tárgyalja az élvezet szerepét az olvasási motivációban és az olvasásban, az olvasási vágy felkeltésétől a "teljes értékű" (befogadó, reflektáló) olvasásig. Számos definíciót ad, pl. az ún. jó (szép) és rossz (csúf) olvasmányok és azok hatása az egyénre, az olvasással is összefüggő, ún. "bűnös élvezet", vö. "guilty plesure", a minőségi szépirodalom és a populáris olvasmányok kölcsönhatása stb. (Ref.: Szabó Eszter)