Már 1992 óta pozitív korreláció látható a magas minőségű könyvtári programok és a tanulók teljesítménye közt. A legutóbbi kutatások szerint az iskolai könyvtár teljesítménye összefügg az érettségi és egyetemi eredményekkel is. Ez igaz a jó helyzetben lévő iskolákra.

Ezek az összefüggések nem magyarázhatók a diákok demográfiájával, az iskola finanszírozási szintjeivel, a tanár-diák aránnyal vagy a tanárok képesítésével.
Jellemző viszont, hogy a jó könyvtári programokhoz kapcsolódó előnyök a leginkább sebezhető és veszélyeztetett tanulók számára a legerősebbek, beleértve a színes diákokat, az alacsony jövedelmű hallgatókat és a fogyatékkal élő tanulókat.

Könyvtári részről fontos egy főállású, jól képzett könyvtáros. Emelhet a helyzeten a több könyvtáros, nagyobb gyűjtemény és hozzáférés a technológiához, adatbázisokhoz vagy magához a könyvtárhoz.

A hatása leginkább az írás- és olvasásértésben, nyelvművelésben érezhető. Méghozzá a kutatók szerint hosszútávú, kumulált hatása van. Kevesebb az átlagosnál rosszabbul teljesítő is. Tehát a különbség az általános iskolától kezdve a középiskola végéig megnő. Azonban a tanulók eredménye attól is függött, hogy egy héten hányszor látogatták meg a könyvtárat. Milyen rugalmasan ütemezték be hozzáférést. Mennyit kölcsönöztek az anyagok közül a más célú felhasználásra.
A nagy hatást elérő könyvtárosok tanácsokkal látták el a diákokat a tanárral együtt és azon kívül is. Közösen együtt dolgoztak a tanárokkal, képzést nyújtottak számukra. Rendszeresen megbeszélést tartottak az igazgatóval. Részt vettek az iskolai bizottságokban. Ösztönözték a tanárok és tanulók technológia használatát, támogatást nyújtottak. Olvasás ösztönző programokat biztosítottak.
Bár az iskolai vezetők felismerték a könyvtárosok fontos szerepét, kevesen gondolkodnak azon, hogyan lehetne vezető szerepet adni a könyvtárosoknak az oktatási kezdeményezések kidolgozásában vagy a stratégia fejlesztésében. Ehelyett általában a könyvtárosok függetlenül végzik feladataikat. Függetlenül más munkaerőtől és prioritást élvező céloktól. Így sokszor a könyvtár szenvedi meg először a költségcsökkentést. Ehelyett a vezetőségnek ki kellene dolgozni, hogyan lehetne a könyvtárosokat bevonni az iskolai célok megvalósításába. Például kutatásokat végezhetnének, forrásokat gyűjthetnének a speciális igényű diákoknak, új technológiai és webes eszközöket mutathatnának a tanároknak. (ref.: Habók Lilla)