Sokak megdöbbenésére nyáron elkezdték befóliázni a Libriben az LMBTQ+-témájú könyveket. Ez a drasztikus "megoldás" azonban felveti a kérdést, hogy a könyvtárakat vajon hogyan érinti ez a helyzet. Megkerestük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat és a Könyvtárostanárok Egyesületét, mennyire kell figyelniük az érintett tartalmakat. A könyvtárak kínálatában - hasonlóan a könyvesboltokhoz - ugyanúgy megtalálható az LMBTQ+-tartalmú irodalom, ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy a 48 tagkönyvtárral rendelkező Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban vajon befogadhatnak-e (még) LMBTQ-témájú könyveket, vagy esetleg már listázniuk is kell azokat. Azt is megkérdeztük, hogy kaptak-e valaha központi utasítást a törvény mezsgyéjén haladva, benne egyfajta protokollal az érintett könyvek elkülönítéséről, s ha igen, hány könyvet különítettek el az intézményekben?

Részletes válaszokat nem kaptunk, de ezt írták lapunknak: "A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár számára kiemelten fontos, hogy a gyerekek és a fiatalok számára a korosztályi érdeklődésnek megfelelő szolgáltatásokat a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelő módon biztosítsa". Mivel nem konkretizálták, hogy a mindenkor hatályos jogszabályok közül melyekre gondolnak, nem egyértelmű, hogy az intézmény az ominózus törvény LMBTQ+-tartalmú alkotásaira vonatkozó passzusát mennyire érzi a magáénak, azaz valamilyen módon elkülöníti-e a többi irodalomtól, vagy sem, hiszen a könyvtáraknak ez nem kötelező.

A könyvtárakat ez hivatalosan nem érinti. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete érdeklődésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg valójában semmiféle szabályozás, gyakorlat nem érinti a könyvtárakat ez ügyben, hiszen a törvény nem a könyvtárakra vonatkozik. Egyúttal rámutattak, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete állásfoglalást is kiadott két éve ezzel kapcsolatban, és ezen azóta sem változtattak. Hangsúlyozzák, hogy a könyvtári szolgáltatások szempontjából minden szabályozás 18 éves korig értendő, s a törvény csak a kereskedelmi tevékenységre vonatkozik. Mint írják: a könyvtárosok számára a mindennapi feltételeket egyébként is a kulturális törvény, valamint a 2006-os saját etikai kódexük határozza meg.

Az egyesület kifogásolja, hogy a törvény elég differenciálatlanul gyermeknek minősíti az összes 18 év alatti fiatalt, akiknek a törvényben felsorolt tartalmakat tilossá, el nem érhetővé akarja tenni. Pedig véleményük szerint mind pedagógiailag, mind az olvasók szempontjából nehezen megoldható a gyűjtemények ilyen kialakítása.

A felnőtt könyvtárakban pedig még annyira sem lehet elkülöníteni a törvény által nevesített tartalmakat, mint azt esetleg a gyermekkönyvtárban meg lehetne szervezni.

?Pedagógiai szempontból tekintve nem a tiltás, hanem a problémák őszinte, sok szempontú megismerése, megbeszélése lenne a megfelelő felkészítés számukra? ? hangsúlyozza az egyesület.

Ezen kívül úgy látják, hogy igen sürgősen rendezni kellene azt az áldatlan állapotot, hogy a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógusok, az iskola-egészségügyi szolgálat és bizonyos állami szervek kivételével csak az tarthat foglalkozást a szexuális élettel, a kábítószer-fogyasztással, az internet veszélyeivel, sőt egyéb testi-lelki egészségfejlesztéssel kapcsolatban, akit az oktatásért felelős miniszter által kiadott rendelet szerint nyilvántartásba vesznek. De ilyen nyilvántartás jelenleg nincs, a könyvtárak, amelyek a köznevelési intézményekkel együttműködve az adott témakörökben igen sok foglalkozást szoktak szervezni az iskolákban, óvodákban, most egyénileg próbálják ezeket elfogadtatni egy-egy, a törvény által érintett témákba vágó program megvalósítása ügyében.