A megkérdezettek mindössze négy százaléka tartja szimpatikus időtöltésnek az olvasást, az emberek majdnem fele inkább tévézik, a negyede rádiót hallgat, és tizenöt százaléka internetezik.
A hosszú farok a hazai könyvpiacon: a könyvkiadók és --kereskedők az egész piac pici részéből, a friss megjelenésekből tartják el magukat, míg a hosszú farok többi része maradna a könyvtárakra, ahova viszont nem járnak az emberek, leginkább csak azok a fiatalok mennek könyvtárba, akiknek a kötelező olvasmányaik és tanulmányaik miatt muszáj. A könyvtáraknak ebben a helyzetben kell újraértelmezniük saját feladatukat. Már régen nemcsak archívumként kellene működniük, hanem vonzó alternatívaként kellene kulturális helyszínekké, illetve digitális tudásközponttá válniuk.
Ami tuti: 1964 óta Magyarország kedvenc írója Jókai Mór. Ez nem jelenti azt, hogy olvassák is, de azt mindenki tudja, hogy Jókait bemondani nem ciki. A lista további része sokáig mentes minden meglepetéstől: Petőfi, Mikszáth, Rejtő, Móra, Móricz, Arany, József Attila. A lista végén Agatha Christie és Wass Albert találta meg a helyét. A kutatók szerint a válaszokból látszik, hogy az olvasók szeretik műveltebbnek mutatni magukat, ezért bár nem nagyon olvasnak, de azt pontosan tudják, milyen szerzőt kell mondani ahhoz, hogy úgy érezzék, jó választ adnak.
A vizsgálat nem hozott releváns eredményeket az e-könyvön, okostelefonon vagy számítógépen való olvasásról, pedig az előttünk álló időszaknak egyértelműen a digitális szövegek terjedése lesz a fő témája.