Az Egyesült Államok szerzői jogi szervezete iránymutatást adott ki a mesterséges intelligenciával alkotott művek védelmével kapcsolatban. Ilyen MI technológia lehet például a GPT-4 vagy a Midjourney. A fő kérdés pedig az, hogy mikor védethetők le az MI támogatással készült alkotások. A kérdés úgy jött elő, hogy egy szerző nem tudta levédetni a képeregényében szerplő, Midjourney-vel generált képeket, tehát nem humán művész készítette azokat. Márpedig a korábbi iránymutatás szerint csak humán művészek képei védethetők le. Nem ez az egyetlen eset, a kérdések sokasodnak a szerzői jog körül az MI terjedésével.

Az iránymutatás szerint továbbra se védethető le az a mű, ami nélkülözi a humán közreműködést, és csak az MI-nek adott parancsokkal készült szöveg, kép vagy zenei mű, akár átszerkeszt egy meglévő művet, akár az MI generál egy művet, amit egy művész utólag módosít.
A szerzői jogi szabályozás még az elején jár a kérdéseknek. Sok témában még homályos marad az iránymutatás. Egyelőre esetről esetre döntenének, mi védhető szerzői jogilag. Az alkotóknak regisztrálniuk kell, hogy a mű melyik részét készítette a MI, és melyiket ők maguk. De mindenképp jelezniük kell, hogy MI is részt vett az alkotásban.

Áprilisban és májusban a hivatal még fogadja a véleményeket az iránymutatáshoz kapcsolódóan. Bárki részt vehet, regisztrálhatja magát, pl. MI fejlesztők, kutatók, jogászok és a kreatív iparág résztvevői közül. Itt követhetők az események: link A későbbiekben lehet számítani a bővített iránymutatás megjelenésére. (ref.: Habók Lilla)