Tíz hamis vagy félrevezető állításról kérdeztünk négy AI-chatbotot. Volt, amelyik elég jól teljesített és alig ismételt meg dezinformációt a válaszaiban, de az is előfordult, hogy a források között megtaláltuk az orosz állami propagandát.

Három éve még újdonságnak számított, ma már heti szinten több mint félmilliárdan használhatják a ChatGPT-t. 2025 áprilisában az ötödik leglátogatottabb weboldal lett, úgy, hogy közben az összes többi oldal látogatottsága csökkent. Olyan oldalakat előzött meg ezzel, mint a Wikipédia és a Reddit. Az első globálisan elterjedt mesterséges intelligenciával működő chatbotot sokan információszerzésre, tanulásra, tájékozódásra, tényellenőrzésre használják, bár a Harvard Business Review elemzése szerint mára a leggyakoribb felhasználástípus a terápiás és szociális célú használat, az úgynevezett beszélgetés lett. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia terjedése az eddiginél is nagyobb teret biztosít a hamis információknak.

Egyrészt egyszerűen létre lehet hozni vele dezinformációt terjesztő szövegeket vagy meg nem történt eseményeket ábrázoló képeket. Például egy mesterséges intelligenciával készült kép terjedt arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök letérdelt Hszi Csin-Ping kínai elnök előtt, de írtunk már olyan AI-videóról is, amelyiken Elon Musk és Keanu Reeves AI-másai vitatkoznak. Másrészt az AI-chatbotok nyelvi modelljei nemcsak hallucinálni tudnak - vagyis valótlanságot állítani -, hanem ellenőrizetlen forrásokból származó vagy félrevezető információkat is beépíthetnek a válaszaikba. Ezzel pedig felerősíthetnek amúgy is terjedő félrevezető tartalmakat vagy dezinformációs műveleteket.