A Maslach Burnout Inventory (MBI) módszer meghatározza és méri a kiégés mértékét. Kritériumai:
- kimerültség vagy teljes energiahiány,
- a munkával szembeni cinizmus vagy negatív érzés, valamint
- a csökkent hatékonyság vagy sikeresség a munkában.
A vizsgált alanyok mindhárom területen pontszámokat kapnak. A kiégési profilhoz mindhárom területen negatív pontszám szükséges. Az emberek gyakran a kiégést a fáradtság szinonimájaként használják, és nem veszik észre, hogy a két állapot között óriási különbség van. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha egy mérésen negatív eredményt érünk el, akkor kiégtünk - mondja Maslach, de ez az MBI rendszer helytelen használata.
Ám a kiégés nem egy olyan állapot ami van, vagy nincs, sokkal inkább úgy kell elképzelni, mint egy spektrumot. Egy amerikai felmérés szerint az emberek 10-15 százalékára jellemző ez az állapot, de ez nem azt jelenti, hogy mindenki más, a 85-90 százalék a spektrum másik végén helyezkedik el. Maslach és Leiter újabb kutatásai három profilt azonosítanak a két véglet között:
- a túlterheltek,
- az eredménytelenek és
- a nem elkötelezettek profilját.
A munka egyre keményebb, hosszabb és nehezebb lesz. Az emberek egyre több órát dolgoznak, mert attól félnek, nem kapnak előléptetést, vagy elveszítik az állásukat. A vállalati kultúra középpontjában jelenleg az áll, hogy minél kevesebb emberrel végeztessenek el minél több munkát - holott nem ezen körülmények között születnek a csúcsteljesítmények. Van már egy gigantikus öngondoskodási iparág, amely arra összpontosít, hogyan lehet megbirkózni a stresszel, de a kiégés megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése nem az emberek megjavításáról szól. Hanem a munka javításáról.