Vajon miben, hogyan is mérhető egy olyan szolgáltatás értéke, mint a könyvajánlók? Amikor egy könyvtáros ajánlót ír, az jóval több, mint egy egyszerű összefoglaló: tudatos tartalomgyártás, befektetett szakmai munka és közösségépítés egyben. De felmerül a kérdés, hogy ez a jelentős energia-befektetés valóban megtérül-e. Az olvasó szempontjából a haszon egyértelmű, hiszen személyre szabott tippeket kap, új világokat ismerhet meg, és időt spórol a keresgélésben. A könyvtár számára a megtérülés talán kevésbé kézzelfogható, de annál fontosabb: az ajánlók növelik a kölcsönzési kedvet, erősítik a bizalmi köteléket, és egy aktív, elkötelezett közösséget építenek az intézmény köré.

A siker mérhető a kölcsönzési statisztikákban, az online elérésekben és az olvasói visszajelzésekben is, bizonyítva azt, hogy a szolgáltatás hasznos. A kérdés azonban a múltbeli és a jövőbeli munka szondázása: hogyan lehet egy sikeres modellt továbbfejleszteni? Milyen új eszközök bevonásával, milyen interaktív megoldásokkal lehet még személyesebbé és hatékonyabbá tenni az olvasásra ösztönzést? Tehát nemcsak hogy az online felületen elérhető különböző ajánlók írása hasznos szolgáltatás, hanem ezek mérése és/vagy adatalapú újratervezése stratégiai befektetés a könyvtár folyamatosan megújuló jövőjébe.

A debreceni MKE-vándorgyűlés KIT-szekciójának előadásában - Adatalapú szolgáltatásfejlesztés - példa a könyvtári szolgáltatás megtérülésének méréséről - az esettanulmány rávilágít, hogy az adatalapú elemzésekkel egy egyszerű, kis erőforrás-igényű változtatás is jelentősen megnövelheti a könyvtári szolgáltatások hatékonyságát és a felhasználói elégedettséget.