Mikor, mitől környékezi meg a múzsa? - kérdeztük a könyvheti kötetek szerzői közül jó néhánytól. Van-e olyan furfangjuk, hóbortjuk, amivel a legjobb gondolatokat csalogatják elő magukból?
A civilben tanár Lőrinc László könyvsorozatában most a felvilágosodás korából "küld" 25 szelfit 10-16 éveseknek: "Az ötletek nálam a legváratlanabb pillanatokban teremnek, közlekedés közben, buszon, hegynek fölfelé a nyári lakunkba, zuhanyozva, uszodában. Szlenges szöveget is használok. Ehhez nyelvi tippeket elkapott diákbeszélgetésekből szerzek. Eleinte nehéz ráhangolódni a munkára. Ilyenkor kényszeresen mást csinálok, rakosgatok vagy facebookozom. Akkor is vannak bogaraim, ha már belelendültem az írásba. Ebéd után negyedórát alszom, még az iskolai könyvtár szőnyegpadlójára is lefekszem, amivel borzolom a kedélyeket. Kipihenten ébredek, aztán iszom egy gyenge kávét. Ezek a szertartások általában segítenek."
Nyáry Krisztián ihletője a könyvtár, de: "a Nem kötelező című összeállítás mostani második kötetéhez a gyermekvédelminek nevezett törvény adta az ötletet. Az új jogszabálynak megfelelően 18-as karikával megjelenő könyvben Homérosztól és Szapphótól kezdve Shakespeare-en át Thomas Mannig közel 150 klasszikus irodalmi mű, vers, próza, dráma szerepel, amelyek megmutatják, hogy az azonos neműek közötti szerelem elsősorban szerelem. Alapvető emberi érzés. A mai fiatalok, ha a homoszexualitás érdekli őket, a neten egy kattintással akár pornográf tartalmakhoz juthatnak. Éppen az lenne a fontos, hogy az érintettek, vagy a világot teljességében megismerni vágyó kamaszok a művészeten keresztül tudjanak meg valamit az azonos neműek közötti szerelemről. A törvény pont ezt korlátozza. Sok politikus attól tart, hogy aki ilyen művekkel találkozik, elkapja a homoszexualitást. Rövid idő alatt 200 ilyen alkotást olvastam el. Túléltem a kísérletet, és heteroszexuális maradtam."