A wikik, a közösségileg szerkesztett enciklopédiák, alapvető szerepet tölthetnek be a nonprofit információszolgáltató intézményeknél. (A szó eredetileg -- wiki wiki -- a hawaii nyelven 'fürgét' jelent.) Lapjai között keresztkapcsolások vannak, így szinte minden összefüggésben áll mindennel. Bárki szerkesztheti, változtathatja a tartalmat. Sokan félnek ezért tőle, mivel így valóban sok a megbízhatatlan, esetleg téves adat, de a tapasztalat azt mutatja, hogy elég nagy az öntisztító hatásfoka a rendszernek (tehát ha valaki tudatlanul vagy szándékosan hamis dolgokat ír, akkor rövid időn belül kijavítja valaki más). Az angol nyelvű Wikipedia minősége például gyakorlatilag megegyezik az Encyclopaedia Britannica-éval (vö.: link ). A wikik felhasználása rendkívül sokterű: portált lehet rá építeni, és tudományos kutatásoknak is hasznos segítőtársa lehet. A kollektív bölcsesség -- megfelelő felhasználói bázis esetén -- egy-egy témakör nagyrészt lefedhető, akár előre megadott kritériumok alapján (pl. csak pontos forrásmegjelöléssel lehet bármit is beírni). Ma az egyik legnagyobb és legismertebb wiki a Wikipedia link , amelynek létezik magyar alrendszere is: link . A rendszer ún. GNU-licenszű, tehát szabadon felhasználható, így bárki, vagy bármely közösség, szakma, könyvtár tud készíteni magának saját wiki-renszert. Wiki-motor letölthető pl.: link A magyar Wikipédiában az információ- és könyvtártudomány egyelőre erősen alulrepreztentált. Az olvasók nem találhatják benne pl. a bibliográfia, annotáció, periodika, szócikkeket, és a 'könyvtár' is igen hiányos, kezdetleges benne, miközben számos más tudományterület számára jó minőségű tájékoztatási forrás e növekvő népszerűségű wiki. (Takács Dániel) -- Az Internet Librarian International 2006 konferencia (okt. 16-17., London) szintén a Könyvtár 2.0 koncepciót veszi alapul. A program: link