Az e-könyvek ma már a könyv- és médiapiac nélkülözhetetlen részei: félmillió cím van forgalomban; jelentőségük egyre nő, főleg a tudományos szakirodalom terén. Ennek következményeit vizsgálja a szerző, a Churi Műszaki és Gazdasági Főiskola professzora, amikor áttekinti az elektronikus formában publikált monográfiáknak a könyvtárakban játszott szerepét. A legjelentősebb e-könyv állománnyal a müncheni Bajor Állami Könyvtár (BSB) rendelkezik: katalógusában 344 600 cím szerepel, és további 810 018 címre fizet elő (utóbbiak nem találhatók meg a katalógusban). A Svájci Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH Zürich) könyvtárának katalógusa 100 ezer címet tartalmaz...
Feltételezhető, hogy az e-könyvek hamarosan olyan médiummá alakulnak, melyek jóval többet nyújtanak, mint egy monográfia digitális változatai multimediális és interaktív tartalmaik révén. Az új eszközök, pl. az Apple iBooks Authora révén a szerzők maguk is készíthetnek vonzó könyveket, és saját szerverükön publikálhatják. (Ebbe a tevékenységbe a felsőoktatási könyvtárak is bekapcsolódhatnak az intézmény oktatóinak munkáinak közreadásával.) Egy másik fejlődési irány olyan hálózati platformok irányába mutat, melyek még a tudományos kommunikációhoz is csatlakoznak, vagyis az e-könyvek kevésbé lesznek digitális monográfiák, inkább szemantikus csatolásokon át és hiperlinkekkel összekapcsolt tudásplatformok elemei. A szükséges infrastruktúra már kiépült az elektronikus folyóiratok számára, de míg a cikkeket számítógépeken tárolják és olvassák, az e-könyveket elsősorban olvasókészülékeken és táblagépeken olvassák. Felmerül a kérdés, hogy utóbbiakat a könyvtáraknak kell-e biztosítaniuk. (ref.: Murányi L.)