A TMT 8. számában a University of Sheffield Department of Information Studies kutatásainak szakaszai és eredményei követhetők. A cikk amellett, hogy bemutatja, miképpen lehet a könyvtárosképzés az információs csúcstechnika élvonalában, alkalmat adhat a hazai törekvésekkel való egybevetésre.
1. Könyvtárhasználókra vonatkozó kutatások (1963–75): használói csoportok információkeresési szokásai és információs igényei feltárására (nem standardizált kutatások)
2. Információhasználói csoportok empirikus vizsgálata (1976–88): módszertani kutatóintézet felállítása a szakmai gyakorlatban közvetlenül alkalmazható eredmények kutatására. A közvetlen könyvtárhasználatnál szélesebb összefüggésben(!) kívánták vizsgálni: nem annyira könyvtári, mint inkább információs szemszögből vizsgáltak.
3. A használói kutatások elméleti keretének kifejlesztése (1989–99) Egész mivoltában tekintik az információ használóját, s az információ szerepét a használó mindennapi életében, munkájában vizsgálják. Keresői modellek építése.
4. Az információkeresésre és a visszakeresésre irányuló kutatások közötti rés áthidalása (2000-től)
A sheffieldiek új céljai: keresői magatartás vizsgálata online környezetekben (használói modellek a rendszer tervezéséhez) és használók bevonása az információ-visszakereső rendszerek tervezésébe, értékelésébe. Ezek alapján konkrét rendszereket is terveznek: gyógyszeripari figyelőszolgálat a hatóanyagok klinikai kipróbálást követő jóváhagyásáról, ill. újságírók és fordítók részvételével kidolgozott, többnyelvű híranyagot tartalmazó adatbázis információ-visszakereső rendszere.
A cikk további fontos megállapítása: a használó és a rendszer között lévő választóvonal eltűnőben van, és a használói vizsgálatokban interaktivitás szemlélete érvényesül. (ref.: MG)