Folynak most állami oktatási kutatások a lakosság körében? - kérdeztük Lannert Judit oktatáskutatót, az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjának volt igazgatóját, aki a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ alapítója:
"Ennek intézményei, ahogy a régi munkahelyem, az Oktatáskutató Intézet is, megszűntek, vagy az egyetemek feladatköreihez sorolták a munkájukat. Az uniós programok révén zajlott valamiféle kutatás, ami elvileg nyilvános, de nehezen hozzáférhető. Még nagyobb probléma, hogy már adatokhoz sem lehet hozzáférni. Amikor például egy, a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült uniós program külső értékeléséhez igényeltünk adatokat, a személyiségi adatvédelmi jogokra hivatkozva nem adták ki nekünk őket. Bár a GDPR-t (General Data Protection Regulation) azért hozta létre az Európai Unió, hogy nehogy visszaéljenek az adatokkal, Magyarországon sikerült ezt is pont fordítva megfogni, mert nyilvánvaló, hogy nem a diákok érdekét szolgálja, ha a kutató nem jut hozzá az adatokhoz, amikből dolgozni tudna, miközben ha a KRÉTÁT meghekkeli valaki, az összes adat nyilvánosságra kerül.
A közoktatásból még megkaptuk őket, a felsőoktatásból már nem. Amikor rákérdeztem, ki férhet hozzá ehhez a hihetetlen adattömeghez, amelyek segítségével a felvételtől a továbbhaladáson át a munkavállalásig követhető lenne a hallgatók útja és azt is láthatnánk, hol dolgoznak, mennyiért, tehát sok fontos tanulságot lehetne levonni belőle, azt a választ kaptam, hogy csak olyasvalaki, aki C1 típusú átvilágításon esett át. Amikor megtudakoltam, hány ilyen ember van, kiderült, hogy mindössze egy. Hogy lehet így egy ilyen hatalmas adatbázist kihasználni? Magyarország a nagy lehetőségek hazája, amit hihetetlen módon elpazarlunk."