A Freeserve internetszolgáltató számára készült, a média-felhasználásról szóló legújabb felmérés szerint a televízió és a rádió mögött ma már az internet számít a harmadik számú hírforrásnak és szórakoztató médiumnak, megelőzve a nyomtatott sajtótermékeket. A jelenség valamennyi (!) demográfiai csoport esetében megfigyelhető. Pl. a szebbik nem képviselői jelenleg ötször annyi időt töltenek el internetezéssel, mint magazinok olvasásával. Mindez azt jelzi, milyen jelentős szereplővé lépett elő az internet. A lapkiadók szempontjából a legnagyobb aggodalomra az adhat okot, hogy a hirdetők által a legjobban kedvelt célközönség, a 16-34 éves korcsoport tagjai mintegy 15-ször annyi időt töltenek el a hálózaton, mint újsággal a kézben.

-- A könyvtárak kirakják polcaikra a nyomtatott folyóirataikat. Jobb esetben nem a különálló folyóirat-polcokra, hanem a "szakhoz", azaz a képzőművészetieket a művészeti könyvespolcokra vagy mellé, a turisztikaiakat pedig a földrajzhoz. Kérdés lehet, hogy a gyűjtőkörbe tartozó elektronikus folyóiratokat, hírleveleket gyűjti-e a könyvtár és hogy miképpen hívja fel rájuk a figyelmet. A hagyományos berendezésű könyvtárakban az elektronikus források (számítógépek) a különálló infotéka helyiségében kaptak helyet. A nyolcvanas évek végétől az elektronikus munkaállomások helye is a szakoknál van, azaz az olvasó egy helyen keresheti pl. az állattenyésztéssel kapcsolatos folyóiratokat, könyveket, elektronikus forrásokat, legyenek azok bármilyen nyelven. Ha a könyvtár figyelembe veszi a használói igények változását, az elektronikus folyóiratok kínálatának kérdéseiben választ kell találnia -- a közkönyvtárakban is. Vajon a könyvtár feltünteti-e pl. folyóirat-jegyzékében a virtuálisan hozzáférhetőeket is? (MG)