A mesterséges intelligencia technológiákkal kapcsolatos veszélyek latolgatása mára erősen központi kérdés lett és belátható, hogy nem is teljesen indokolatlanul. A MIT (Massachusetts Institute of Technology) két tudósa most arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedek néhány - társadalmi szempontból - óriási ígérettel berobbanó technológiájának sorsából érdemes lenne tanulni és a tapasztalatokat figyelembe venni az MI-szabályozások kialakításánál. Az analóg példa, a közösségi média szabályozatlan fejlődése az elmúlt évtizedben, számos olyan tanulságot tartogat, amelyek közvetlenül alkalmazhatók a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokra és technológiákra. Ezek a tanulságok segíthetnek elkerülni, hogy a mesterséges intelligenciával ugyanazokat a hibákat kövessük el, mint a közösségi médiával.

Alig másfél évtizede még a demokratikus kibontakozás eszközrendszerének eljövetelét vizionálták a közösségi médiában. Ma a híradásokban a dezinformáció, a mentális problémák, az üzleti összefonódások, a manipuláció, valamint a különböző jogellenes cselekmények hordozójaként jelennek meg a közösségi platformok. Hasonlóan a közösségi médiához a mesterséges intelligencia is képes sokféleképpen megváltoztatni a világot, némelyik a demokrácia számára kedvezően, de ugyanakkor megvan a lehetőség arra is, hogy hihetetlen károkat okozzon a társadalomnak.

A szerzők a közösségi média öt olyan alapvető jellemzőjét emelik ki, amelyek véleményük szerint ártottak a társadalomnak és ugyanezekkel a sajátosságokkal a mesterséges intelligencia is rendelkezik. Ezek a következők: 1. reklámozás, 2. megfigyelés, 3. viralitás, 4. addiktivitás/rászoktatás, 5. monopolizálás. A kutatók megjegyzik, ezek a sajátosságok nem eredendően gonoszak, mindegyik kétélű kard, amely jóra vagy rosszra is képes. Mind a közösségi média, mind az MI esetében a megoldás a technológia használatának korlátozásában rejlik. (ref. via MI Újság)