Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

Miért féltik kutatók a közpénzen előállított adataikat a nyilvánosságtól?

A tudósok, kutatók és sajnos civil szervezetek elzárkózása a gyűjtött vagy kiperelt adataik közlésétől nem sajátosan magyar jelenség, más országok újságírói, kutatói és szervezetei is szenvednek tőle. Az adatok nyilvánossá tételének megtagadását ilyenkor a kutatók a szerzői jogokkal magyarázzák, hiszen az elvégzett munka és kutatás során keletkezett adatbázis - jogosan - szerzői műnek minősül, így valóban van jogalapja annak, hogy egy kutató ráül az adataira és nem kötelezhető azok nyilvánossá tételére.
Találkoztam olyan esettel, amikor a kutató/adatgyűjtő nem zárkózott el az adatai átadásától, viszont ezért komoly pénzt kért volna cserébe. Ritkább, de szintén előforduló érv, hogy a kutatók azért nem hozzák nyilvánosságra az adataikat, mert szerintük azokat az új felhasználók csak félreinterpretálnák, vagyis ezzel akarják megvédeni a kutatás integritását, nehogy a hozzá nem értő, vagy rossz szándékú emberek "rossz" eredményre, "téves" következtetésre jussanak. Ebben a gyakorlatban annak is lehet szerepe (láttunk erre is épp elég példát), hogy a végén pont a fordítottja derül ki: az adatokat maguk a kutatók interpretálták a felismerhetetlenségig, lényegében hazudtak. Az adatok kiadásának megtagadása mögött tehát a lebukástól való félelem is motiváció lehet.
Ezzel szemben áll az az érv, hogy ezeket a kutatásokat a tudósok közpénzből végezték el, vagyis a kutatási munkáért, az adatbázis előállításáért és az eredmények publikációjáért közvagyonból már eleve fizettünk. Továbbá az adatok kiadásának megtagadása szembe megy a tudományosság ethoszával is, vagyis azzal, hogy ezek a kutatások átláthatóak, ellenőrizhetőek és reprodukálhatóak legyenek.
Meg kell említeni továbbá a kutatók és civil szervezetek méltányolható félelmét is, hogy mások pont az ő adataikat felhasználva kapnak nagyobb figyelmet, illetve aratják le azok presztízsbeli és anyagi gyümölcseit. Ezt azonban ki lehet védeni és meg lehet előzni. Egyfelől azzal (köszönöm a tippet Léderer Sándornak), hogy különféle lincenszekkel látjuk el az adatainkat, amire például a Creative Commons még mindig talán a legjobb megoldás (az Átlátszó által előállított minden szellemi termék így van licenszelve - a szerk.).

legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

Az alábbi mezőbe beírva az email címét, feliratkozhat a KIT hírlevelére.

* név:
* e-mail cím:
intézmény, cég:





adatkezelési szabályzat elolvasása


Az itt megadott adatokat csak a hírlevél kiküldésére használjuk fel.


interaktiv oktatástechnika portál logo

Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Több mint 20.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
3200 fő

Olvasói létszám:
kb. 3500 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról