A használók egyre kevesebb időt fordítanak irodalomkutatásra, és egyre inkább azt várják el, hogy közvetlenül juthassanak a teljes dokumentumhoz, így előnyben részesítik azokat a forrásokat, melyek a teljes szövegű anyaghoz visznek - egy újabb ok, amiért a keresőmotorok népszerűbbek. Ezért a könyvtáraknak két alapvető területtel kell foglalkozniuk: az irodalomkutatási eszközök adaptálásával a ma és a holnap felhasználói számára, illetve az információs műveltség fejlesztésével.
A könyvtárak fontos szerepet töltenek be a tudásalapú társadalomban: objektív hozzáférést biztosítanak az olyan információforrásokhoz, amelyeket nem befolyásolnak kereskedelmi vagy társadalmi-politikai érdekek, emellett átláthatók és semlegesek, így tételeiket megbízhatónak tekinthetjük. A könyvtári katalógus (OPAC) az 1990-es évek óta alapvetően egy relációs adatbázisban keres SQL szintaxis és tárolt indexek alapján, és arra van optimalizálva, hogy egy ismert entitást megtaláljon az állományban, az eredmények pedig fazetták segítségével szűrhetők. Az OPAC-ok rosszul tolerálják az elírásokat, a ragozott szóalakokat és a szinonimákat, azaz a "bizonytalan kereséseket" (fuzzy search).
Nem így a keresőmotorok, melyek népszerűek, mert könnyen kezelhetők. Az alapjukul szolgáló technológiát (elemzés, indexelés) intelligens módszerekkel bővítik; ezek közé elsősorban az algoritmikus, szemantikus és statisztikai folyamatok tartoznak, de ide sorolhatók a mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok területén zajló fejlesztések is. Az olyan kiinduló feltételek mellett, mint például a hálózatba kötött információs struktúrák, a nagy adatmennyiségek (big data) és az adatforrások heterogenitása, a keresőmotor számos olyan előnyt kínál, ami az információk asszociatív megtalálását segíti. A keresőmotorokkal kapcsolatos előítéletek és aggályok kevésbé a technológiával, inkább az üzemeltetők által nyújtott szolgáltatásokkal és üzleti modellekkel kapcsolatosak. Fontos, hogy a keresőmotorok működési módja nem a pontos találatra irányul, ezért a keresőmotort gyakran kritikusan ítélik meg. (A katalógustól a keresőmotorig; ref.: Murányi L.)

Balázs László megjegyzése:
Az opac-ok leváltása folyamatban van legalább 10 éve. Azóta a Discovery rendszereket gondoljuk modernnek. Ilyen rendszerek lehetnek helyiek (pl: Primo, VuFind ) vagy szolgáltatás jellegűek (pl: Primo central, EDS, SUMON). Ezek a rendszerek nem relációs adatbázisra épülnek. A fentiek közül a VUFind szabad szoftver, ami SolR indexelőre épül. A SolR nem relációs adatbáziskezelő, lassan épül fel az index de nagyon gyorsan keres. A VUFind tud a teljes szövegben keresni (nem a rekord, hanem a dokumentum teljes szövegében, ha van), és van helyesírás javító algoritmusa is. Több forrásból tud rekordokat összegyűjteni OAI-PMH protokollal. Erre végeztünk is annó kísérletet az OSZK-ban link .