Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

Szavazás

A hazai könyvtári szaklapok kínálata főként a ... szempontjait tükrözik

  • • szerzőinek
  • • kiadóinak
  • • lehetséges olvasóinak
A SZAVAZÁS LEADÁSÁHOZ KATTINTSON IDE

KIT hírlevél évfolyamok

| 2021 | 2020 | 2019 | 2018 |
| 2017 | 2016 | 2015 | 2014 |
| 2013 | 2012 | 2011 | 2010 |
| 2009 | 2008 | 2007 | 2006 |
| 2005 | 2004 | 2003 | 2002 |

2021



 

Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
Elfelejtette a jelszavát?
Regisztrálás >>>
Bejelentkezés után van lehetőség a regisztráció törlésére.


Miért váltják le az online katalógusokat (OPAC) a keresőmotorok / keresőgépek?

A használók egyre kevesebb időt fordítanak irodalomkutatásra, és egyre inkább azt várják el, hogy közvetlenül juthassanak a teljes dokumentumhoz, így előnyben részesítik azokat a forrásokat, melyek a teljes szövegű anyaghoz visznek - egy újabb ok, amiért a keresőmotorok népszerűbbek. Ezért a könyvtáraknak két alapvető területtel kell foglalkozniuk: az irodalomkutatási eszközök adaptálásával a ma és a holnap felhasználói számára, illetve az információs műveltség fejlesztésével.
A könyvtárak fontos szerepet töltenek be a tudásalapú társadalomban: objektív hozzáférést biztosítanak az olyan információforrásokhoz, amelyeket nem befolyásolnak kereskedelmi vagy társadalmi-politikai érdekek, emellett átláthatók és semlegesek, így tételeiket megbízhatónak tekinthetjük. A könyvtári katalógus (OPAC) az 1990-es évek óta alapvetően egy relációs adatbázisban keres SQL szintaxis és tárolt indexek alapján, és arra van optimalizálva, hogy egy ismert entitást megtaláljon az állományban, az eredmények pedig fazetták segítségével szűrhetők. Az OPAC-ok rosszul tolerálják az elírásokat, a ragozott szóalakokat és a szinonimákat, azaz a "bizonytalan kereséseket" (fuzzy search).
Nem így a keresőmotorok, melyek népszerűek, mert könnyen kezelhetők. Az alapjukul szolgáló technológiát (elemzés, indexelés) intelligens módszerekkel bővítik; ezek közé elsősorban az algoritmikus, szemantikus és statisztikai folyamatok tartoznak, de ide sorolhatók a mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok területén zajló fejlesztések is. Az olyan kiinduló feltételek mellett, mint például a hálózatba kötött információs struktúrák, a nagy adatmennyiségek (big data) és az adatforrások heterogenitása, a keresőmotor számos olyan előnyt kínál, ami az információk asszociatív megtalálását segíti. A keresőmotorokkal kapcsolatos előítéletek és aggályok kevésbé a technológiával, inkább az üzemeltetők által nyújtott szolgáltatásokkal és üzleti modellekkel kapcsolatosak. Fontos, hogy a keresőmotorok működési módja nem a pontos találatra irányul, ezért a keresőmotort gyakran kritikusan ítélik meg. (A katalógustól a keresőmotorig; ref.: Murányi L.)

Balázs László megjegyzése:
Az opac-ok leváltása folyamatban van legalább 10 éve. Azóta a Discovery rendszereket gondoljuk modernnek. Ilyen rendszerek lehetnek helyiek (pl: Primo, VuFind ) vagy szolgáltatás jellegűek (pl: Primo central, EDS, SUMON). Ezek a rendszerek nem relációs adatbázisra épülnek. A fentiek közül a VUFind szabad szoftver, ami SolR indexelőre épül. A SolR nem relációs adatbáziskezelő, lassan épül fel az index de nagyon gyorsan keres. A VUFind tud a teljes szövegben keresni (nem a rekord, hanem a dokumentum teljes szövegében, ha van), és van helyesírás javító algoritmusa is. Több forrásból tud rekordokat összegyűjteni OAI-PMH protokollal. Erre végeztünk is annó kísérletet az OSZK-ban link .

Régebbi hírforrás(ok): Használói élmény: Google Scholar vs. könyvtári felfedező rendszerek link Megfelel-e a könyvtár keresőfelülete a használók igényeinek? link
legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

Az alábbi mezőbe beírva az email címét, feliratkozhat a KIT hírlevelére.

* név:
* e-mail cím:
intézmény, cég:





adatkezelési szabályzat elolvasása


Az itt megadott adatokat csak a hírlevél kiküldésére használjuk fel.



Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 25.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról