A Big Data fogalmával leírható példátlanul óriási, dinamikusan növekvő és túlnyomórészt strukturálatlan vagy részben strukturált adatállományokból az újonnan fejlesztett szoftverekkel kinyerhető és elemezhető adatok mind a kormányok, mind a cégek érdeklődésének homlokterébe kerültek. A könyvtárak számára a big data technológiák a megújulás és a fejlődés lehetőségét tartogatják: a használói szokásokat és igényeket feltáró adatbányászat révén megtarthatják régi használóikat és újakat is magukhoz vonzhatnak.
A könyvtári környezetben alkalmazott big data alapú technológiák olyan kihívásokkal járnak, mint az adatok pontossága, az adattisztítás, az adatfeldolgozásra alkalmas új szoftverek költsége, az azok használatához szükséges készségek hiánya vagy az adatbiztonság kérdése. A mérleg másik serpenyőjében a könyvtári adatbázisok/katalógusok legkülönbözőbb adattípusokkal való gazdagítása áll, emellett az új technológiák arra ösztönzik a könyvtárosokat, hogy javítsák információkeresési és -szűrési készségeiket. Nagy lehetőség a big data könyvtárközi kölcsönzésre és a források megosztására gyakorolt pozitív hatása is, amivel ellensúlyozható a könyvtárak szűkülő költségvetése. Végül a használói adatok (információkeresési és olvasási szokások) gyűjtésével és elemzésével a könyvtárak képesek személyre szabott szolgáltatásokat nyújtani. A big data alkalmas a visszajelzések és az elégedettség adatainak összesítésére is, ami elősegíti a szolgáltatások színvonalának javítását.
A szerzők a big data alapú technológiák bevezetésébe fogó könyvtárak számára összeállítottak egy öt elemből álló alkalmazási keretrendszert. Ennek első tényezője a humán erőforrás: a szükséges továbbképzéseket érdemes érdeklődéstől és beállítódástól függően differenciálni (technológiai oldal - szolgáltatási oldal), de számolhatunk új munkaerő toborzásával is egyetemi könyvtári környezetből vagy adatelemző cégektől. (Big data alapú technológiák alkalmazása könyvtári környezetben: megvalósíthatósági elemzés; ref.: Szabó P.)