Az okostelefonok egyre elterjedtebb használatára a könyvtárosok appokkal, új funkciókkal és mobilbarát weboldallal reagálnak. 2010-ben a közkönyvtárak 44%-a (a felsőoktatási könyvtárak 35%-a) még nem kínált és nem is tervezett mobil szolgáltatást. Oldalaikra 9%-ban érkeztek mobilról a látogatók.
A 2018-ben viszont az amerikaiak 95%-ának van mobiltelefonja, 77%-ának okostelefonja. A 618 válaszadó könyvtárból 37%-nak van saját mobilappja, 72%-nak mobilra optimalizált vagy reszponzív weboldala. Az appok megléte a könyvtár méretével függ össze. A 25 ezernél kisebb látogatószámú könyvtárak 22%-ának van alkalmazása, az 500 ezernél nagyobbaknál ez 70%. A mobilra viszont a kisebbek (65%) és a közepesek, nagyobbak (kb. 75%) egyaránt optimalizálnak.

Az appal nem rendelkező könyvtárak egyötöde anyagi forrásra hivatkozik. Nagyjából harmada szerint nincs rá szükség. 16% pedig más beszállítók appjait ajánlja helyette. Ezek közt szerepel pl. OverDrive/ Libby, RBdigital, hoopla, Mango Languages, Zinio, Freegal.
A kisebb könyvtárak átlag 3,8 ezer dollárt költenek az alkalmazásra. A nagyon nagy könyvtárak 12 ezer dollárt. A válaszadók mobilappjait a látogatóik átlag 12%-a használja. Egyötödük speciális közönséget szolgál ki, pl. szülők, fiatal felnőttek, diákok.
Az alkalmazást a többség a weboldalán hirdeti (64%). Népszerű még a közösségi média (35%), szájhagyomány útján terjesztés (30%), szórólapok (22%), poszterek (19%) és a hírlevél (12%).

Az appok 97%-a elérést nyújt a könyvtár katalógusához. Több mint 60 százalék az eseménynaptárhoz, e-bookokhoz és e-audiobookokhoz, mobilos tagsági kártyához vagy digitális vonalkódhoz. Előfordul még pl. e-források vagy közösségi média integrálása, üzenetküldés, eseményekre bejelentkezés, látogatói értékelés, médiastream, chat a könyvtárossal. A hiányzó, de vágyott szolgáltatások közt a büntetések távoli kifizetése az első. (ref.: Habók Lilla)