A rendelkezésére álló olvasókönyvek nem felelnek meg a mai kor kihívásainak. Vass Dorottea, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának egyetemi adjunktusa felmérésének összegzéséből kiderült, hogy a gyerekek ideális hősei a fiktív lények és a hagyományos hétköznapi szereplők egyvelegéből jöttek létre, tehát a karakterek rendelkeznek valamilyen mágikus eszközzel vagy tulajdonsággal, amivel egy transzcendens, boldog állapotot érnek el.

"A gyerekek már nagyon korai életkorban elkezdenek animációs filmeket nézni, és természetesen az ezekben látott hősök és helyzetek befolyásolják az érdeklődésüket. Ezzel szemben az olvasókönyvek teli vannak Aesopus- és La Fontaine-tanmesékkel, miközben őket inkább a Marvel-hősök kötik le. Szeretnének a gyerekek a rókáról is mesét olvasni, de akkor az a vonzó számukra, ha a karaktere a szuperhősökével mutat hasonlóságot" - magyarázta a szakember, aki azt is látja, hogy a ma használt olvasókönyvek grafikája - a pénz, az időszűke vagy az igényesség, esetleg mindhárom hiánya miatt - nem esztétikus, főleg a számítógépes 3D-s animációs karakterekhez szokott gyermeki szem számára.
A módszeremnek ezért az volt az alapja, hogy olyan biztonságos légkört teremtsek a gyerekeknek az olvasás és írás folyamatában, amiben ők önállóan döntik el, hogy mennyire szeretnének ebben részt venni.
Azt akartam, hogy megérezzék, ha sok erőt fektetnek bele, akkor az élmény is nagy lesz, ha meg nem szánnak rá elegendő energiát, akkor esetleg nem is fogják a kezükbe a könyvet.

Mert a D012 egy módszer, amiben a gyerekek megírják a saját történetüket kisregény formájában, a folyamat végén pedig könyv formátumban kinyomtatva a kezükbe vehetik kreatív munkájuk eredményét. A név egy 12 lépcsőből álló folyamatot takar: a gyerekek kitalálják a karaktereket, azok tulajdonságait, megfogalmazzák az egyes fejezetek címeit. A foglalkozásvezetők a készülő szövegeken minimálisan módosítanak, leginkább olyankor, ha hiányzik az alany, vagy hibásak az egyeztetések.