Az Amerikai Könyvtárosok Egyesülete (ALA) 2022. június 23-28-i éves konferenciája 2019 óta újra személyes lehetett Washingtonban. Az eseményt beárnyékolta a COVID. Védőoltás vagy negatív COVID-teszt igazolása kellett a bejutáshoz. Maszk viselését tették kötelezővé az előadóknak is a konferenciateremben. A torokfájásos és egyéb betegségtünetekről e-mailben kértek információt a szervezők. Gyakori vitatéma volt az abortuszbotrány. Sokan a konferenciára menet olvastak először arról, hogy megszüntették az abortusz alkotmányos védelmét. A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Roe v. Wade ítéletet. A döntés ellen sok konferenciázó békés tüntetésen tiltakozott a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt. A konferencia alaphangját az említett eseten kívül a közelmúlt LMBTQIA+-ellenes támadásai, a szellemi szabadság és a magánélet védelmének kérdései adták. A tilalmat kiváltó államokból sok könyvtáros jelezte, hogy szükségük van az ALA és a szakma folyamatos támogatására, szolidaritására. Most jobban, mint bármikor! A queer és BIPOC emberek által írt, ill. róluk szóló könyvek elleni támadásokat ők viselik.

Lehet-e semlegesnek maradni? A dezinformáció, félretájékoztatás terjedése miatt az ALA Szabadság az Olvasáshoz Alapítványa (ALA's Freedom to Read Foundation) és a Szellemi Szabadság Hivatala (továbbiakban: OIF) üléseihez kapcsolódó témákat vizsgáltak, pl. hogyan segíthetnek látogatóiknak a könyvtárak az online megjelenő információk elemzésében, hogyan használhatják a könyvtárban dolgozók az újságírók által használt információgyűjtési technikákat stb. Az ALA Könyvtári Oktatási Kerekasztal (LIRT) által szponzorált ülés témája az együttműködés volt az információ létrehozásának, előállításának és terjesztésének rendszereivel. Az "Egyesüljünk a könyvtilalmak ellen" című téma váltotta ki a legtöbb vitát a könyvtárosi munkáról, a véleménynyilvánítás szabadságáról és a könyvekkel kapcsolatos kihívásokról. Nancy Pearl, egykori könyvtáros szerint, ha a könyveket levesszük a közkönyvtárak vagy iskolai könyvtárak polcairól, az annak a folyamatnak a része, hogy "szembesülünk saját előítéleteinkkel". A holokauszttagadó könyveket ő személy szerint sértőnek találta, mégis úgy vélte, hogy a könyvtárnak szükséges az ilyen nézetek megértése. 1967-ben azt tanulta az egyetemen, hogy a könyvtárak értéksemlegesek. Elmondta: ha most lenne gyűjteményfejlesztő, más döntéseket hozna. Feszültség van a "befogadunk minden nézőpontot" etikája és a "félretájékoztatás veszélyei" etikája között. A könyvtári szakmán belüli, változó nézetek hűen tükrözik a változó információs környezetet. (Ref.: Szabó Eszter)