A fiúk 16, illetve a lányok 8%-a egyáltalán nem vesz a kezébe olvasnivalót. Pedig az olvasás amellett, hogy szórakoztat, fejleszti szókincsüket, szövegértési képességeiket, szociális készségüket. A legutóbbi PISA-felmérésből kiderül, hogy szövegértés terén Magyarország 65 ponttal áll Finnország mögött. A nemek tekintetében elmondható, hogy a fiúk 40 ponttal gyengébben olvasnak, mint a velük egykorú lányok, viszont ezt ellensúlyozza jobb absztrakciós és következtető képességük. A hazai oktatásügy egyik legnagyobb kihívása, hogy növelnie kell a jó szövegértésű diákok arányát, és minimalizálni azok számát, akik gyenge szövegértésük miatt a társadalom peremére kerülhetnek. A gyenge szövegértési képesség ugyanis hatással van az egyén jólétére, valamint a társadalom és a gazdaság állapotára és versenyképességére egyaránt. Ha a jelenlegi 65 pontos hátrányunkat 20 év alatt ledolgoznánk, akkor ez Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete professzorának számításai szerint a hazai GDP sokszoros emelkedésével járhatna együtt.
Dr. Győri János, a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az oktatás mellett a családnak, a környezetnek talán még nagyobb szerepe van az olvasási szokások kialakulásában. A HUNRA és a Nemzeti Tankönyvkiadó most megkötött együttműködésének köszönhetően ezentúl a Nemzeti Tankönyvkiadó is részt vesz az Olvasástársaság nemrég elindított kezdeményezésében, az SOS-gyermekfalu családjainak könyvekkel való támogatásában. Ennek keretében a kiadó az SOS-családoknak 'Családi könyvbatyut', az intézményt elhagyó nagykorú fiataloknak pedig 'Életút kezdő könyvbatyut' ajándékoz, benne számos klasszikus művel.