Hiába a kormányzati dicshimnusz az emelkedő nyugdíjakról, a reálérték megőrzéséről, a statisztika szerint egyre többen élnek a szegénységi küszöbként meghatározott jövedelemből. Magyarul: egyre több a szegény nyugdíjas.
A kormány előszeretettel veszi terítékre a nyugdíjak értékének megőrzésére irányuló vállalását és annak túlteljesítését is. A felszín alatt azonban számos repedés kezd megjelenni a megváltozott nyugdíjszámítási rendszer miatt. A bérnövekedés figyelmen kívül hagyása ugyanis azt eredményezte, hogy egyre szélesebbre nyílik az olló az idősek ellátása és a bérek között. Ennek következménye az a 2014 óta megfigyelhető és egyre nagyobb fokozatra kapcsoló trend, ami a nyugdíjasok életszínvonalának folyamatos romlására világít rá.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványa szerint ugyanis tovább emelkedett a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegények aránya. 2018-ban 11 százalékos volt az előző évi 10 százalék után. Ami azonban ennél is súlyosabb, hogy 2010-hez mérten már több mint a duplájára emelkedett a mutató - akkor még csak 4,6 százalék volt.
Relatív jövedelmi szegényeknek azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt. Ez tavaly havi 93 312 forintra jött ki a statisztikai hivatal szerint, vagyis aki ennél kevesebb pénzből gazdálkodik egy hónapban, az statisztikailag is szegény. Tekintve hogy a lendületes béremelkedés felhúzza az átlag (ez esetben medián) keresetet, az abszolútértéken vett szegénységi küszöb is egyre feljebb kerül. A növekedés mértéke pedig a béremelkedések miatt bőven nagyobb ütemű, mint a nyugdíjak emelkedéséé. 2017-hez képest a szegénységi küszöb értéke 11,3 százalékkal került feljebb, miközben a nyugdíjak alig néhány százalékkal emelkedtek egy év alatt, ez pedig azt jelenti, hogy statisztikailag biztosan egyre inkább elszegényednek a nyugdíjasok.
Köznyelvre lefordítva a 11 százalékos jövedelmi szegénység azt jelenti, hogy 238 ezer nyugdíjas havi 93 312 forintnál kevesebb pénzből élt 2018-ban. Egy év alatt az érintettek száma közel 28 ezer fővel emelkedett.