Hogyan kínálhatnak értéket online a múzeumok a fiatalabb közönségnek, figyelembe véve online szokásaikat, személyiségi jogaikat és integritásukat?
Risto Sarvas, a finn Aalto Egyetem professzora, design kutató: - Az első lépés az, amit fentebb kifejtettem: kezdjük azzal, hogy a stratégiánk és a közönség érdeklődése alapján csoportosítjuk a közönséget. Ne felejtsük el, hogy egy olyan csoport is, mint a "fiatalabb közönség", nagyon heterogén. Ugyanannak a kamasznak is más-más az érdeklődése, kontextustól függően. Például egy iskolai kiránduláson valószínűleg egészen más kelti fel a figyelmét, mint online csetelve a barátaival. Melyik kontextus érdekli a múzeumot és miért?
A következő lépés az, amit biztosan sok múzeum csinál: kísérletezzünk és próbáljunk ki dolgokat fiatalabb emberekkel, dolgozzunk együtt iskolákkal, kísérletezzünk online hirdetésekkel és kampányokkal. Gyűjtsük össze és elemezzük az adatokat. Beszélgessünk olyanokkal, akik nem járnak múzeumba.
A legfontosabb az, hogy szisztematikusan kísérletezzünk, hogy a tapasztalat, a tudás felhalmozódjon és megosszuk másokkal. Könnyű workshopot vezetni és megelégedni annyival, hogy "Kipipáltuk, úgy tűnt, az emberek élvezik". Ez nem elég. Akkor valójában nem tanultál semmi értékeset.
A nehézséget az jelenti, hogy szisztematikusan és stratégiailag vezessünk workshopokat, iskolai csoportlátogatásokat, online kampányokat, hogy egyre többet tudjunk meg a közönségről, és saját előítéleteinkről, prekoncepcióinkról. Például milyen tevékenységeken keresztül értenénk meg jobban a múzeum kínálatával kapcsolatos online szokásokat?