Az Országos Könyvtári Platform (OKP) 2017-ben indult, használható eredménye azonban azóta sincs, és várhatóan már nem is lesz soha. Azt, hogy mi ment félre ezzel a magyar könyvtári mércével óriásinak számító projekten, majd a Tarr-féle minisztériumi vizsgálat és utána esetleg egy módszeresebb átvilágítás derítheti ki. A pénz egy része valószínűleg már meg sem érkezett az OSZK-ba, ami pedig igen, annak nagy részéből NER-közeli cégek (az egyik fő megvalósító a főleg közmédiás referenciákkal rendelkező Hermész-Soft Kft. volt) próbálták megvalósítani az országossá tenni kívánt új rendszert - kevés sikerrel.

Az OSZK még úgy csinál, mintha ez a most éppen Libmate-nek nevezett rendszer [a KIT-ben, korábban: link ] működőképes lenne, könyvtári forrásaink szerint azonban annak valójában csak kisebb részmoduljai valósultak meg, és a gyakorlatban azokkal is annyi a gond, hogy mellette párhuzamosan inkább a szintén sok sebből vérző régi informatikai rendszert használják.

Más könyvtári rendszerekkel is alapvető problémák vannak. A kereshető könyvtárközi adatbázis, a MOKKA-R 2024 óta nem működik, és súlyos problémák vannak az MKDNY-nyel, vagyis a Muzeális Könyvtári Dokumentumok országos adatbázisával, pedig azt törvény szerint szintén az OSZK-nak kellene üzemeltetnie.

A könyvek digitalizálása - erre, eszközbeszerzésre is több százmillió ment el a tízmilliárdos projektből - most többnyire úgy zajlik az OSZK-ban, hogy a digitalizálásra szánt köteteket szétszedik, mert a gépekbe csak lapokat lehet betenni - majd a könyveket megsemmisítik. A saját állomány digitalizálásával ettől függetlenül sem nagyon haladnak, sokszor inkább a külső intézményeknek tett szolgáltatások élveznek elsőbbséget.

A digitális tartalomszolgáltatás javításában azonban csak egyes, elsősorban kutatási szempontból releváns területeken van előrelépés. Így például a digitális corvináknál és a kéziratoknál - a "sima" könyveknél ez nem látszik, pedig az Országos Széchényi Könyvtár potenciálisan a magyar kulturális örökség digitális központja is lehetne.