A kulturális intézmények országszerte sorra jelentik be az időszakos bezárást az elszálló rezsiköltségek miatt, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója viszont egyelőre úgy látja, az idei telet ki tudják húzni a megfelelő takarékossági intézkedésekkel. A hőfokot húsz fokban maximalizálják mind a 49 könyvtárukban, de készülnek a jövő évre drasztikusabb vészforgatókönyvekkel is. Fodor Péter szerint azért is fontos a végsőkig nyitva tartani, mert egy közkönyvtár nemcsak kölcsönzésre való, de szociális feladatai is vannak, ami a válságos időkben még fontosabbá válik. De vajon hogy tud egy könyvtár lépést tartani az idővel? És sikerült-e visszacsábítani az olvasókat a járvány után? Interjú.

Ezt az évet még biztosan tudjuk kezelni kényszerbezárások nélkül - mondja Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főigazgatója, aki 1998 óta irányítja Budapest egyetlen közkönyvtár-hálózatát, amely 47 helyen működik főváros-szerte. Mi még egy verőfényes, októberi napon, kellemes melegben ültünk le beszélgetni a központi könyvtárnak teret adó, neobarokk Wenckheim-palota egyik ódon irodájában, de hamar szóba kerültek a szükséges spórolási intézkedések, illetve, hogy mi lesz itt télen az elszálló energiaárakkal. Az első intézkedések máris megtörténtek: október 17-től az összes könyvtárukban 20 fokban maximalizálták a hőfokot. Emellett egy új eljárásrendet is megszabtak a munkatársak számára, amelyben azt taglalják, miként kell takarékoskodni a villamos energiával, és hogyan lehet a fűtést optimalizálni.

A bérek kifizetésén túl a Szabó Ervin könyvtárnak két nagy, rendszerszintű költsége szokott lenni, amelyek eddig többnyire hasonló nagyságrendben mozogtak: az egyik a dokumentumvásárlás, a másik pedig a rezsi.