Az alább ismertetett cikkben olyan tanulmányokról írnak, főként az elmúlt 10 év európai, ázsiai (Hongkong, Szingapúr) és amerikai anyagából, amelyek az iskolai könyvtárakban alkalmazott, de a közkönyvtárakban is hasznos módszereket mutatják be. (A gyermekektől a fiatalokig több korcsoportot említenek a cikkben. Ezekből a serdülőket, kiskamaszokat emeljük ki. - a Szerk.) Az iskolai könyvtárak olvasásösztönzési munkájának célja, hogy jól működő stratégiákat és módszereket találjanak az olvasási motiváció felkeltésére és az olvasói identitás fejlesztésére, míg az iskola a nyelvfejlesztésre koncentrál.

Svédországban a dialogikus olvasási környezet kialakítása nagyrészt arról szól, hogy a társas olvasási tevékenységgel megengedő légkört teremtsenek a könyvekről és az irodalomról való beszélgetéshez, ami egyúttal segít az olvasási vágy felkeltésében. Ezeken a diákok vitatkozhatnak az irodalmi kérdésekről. Néhány példa az olvasásfejlesztésre:
- Hangoskönyvklub (amerikai tapasztalat: mind a pedagógusok, mind a szülők jelezték, hogy fejlődött gyermekeik olvasása, amikor a klubban beszélgethettek a könyvekről).
- Szülőknek kínált workshopok az olvasás népszerűsítése témakörében.
- Videót készít hetente a könyvtáros, amelyben egy könyvet dramatizálnak. Ebből kiindulva a diákokkal közösen beszélgetnek a könyvről.
- Műfaji kerék (amerikai modell). Céljai: a) Az olvasás fejlesztésére használják, hogy a tanulók kiválasszák az irodalmat, amit szívesen olvasnak. b) A pedagógusok, könyvtárosok bővítsék repertoárjukat, ha arról van szó, hogy mit szeretnek olvasni. Reflexiós kérdések, amelyeket a diákok is feltehetnek maguknak, pl. "Milyen műfajokat nem olvasok soha - és miért?", vagy "Hogyan néz ki a műfaji kerekem, ha összehasonlítom egy barátoméval?"

A svéd iskolai könyvtárakban az olvasásra nevelő munka sokszor más szakmákkal való együttműködéssel jár, pl. az iskolai védőnővel és a tanácsadóval. Közösen dolgozhatnak ki fiktív olvasási tippeket pl. a testben történő változásokról. A pedagógusokkal közösen is tervezhetnek projektet a szexuális egészségről és jogokról. (Folyt. köv.) (Ref.: Szabó Eszter)