Szeretünk költekezni, de tudatosan tesszük azt? Esetleg a mának élünk, a számlák meg várhatnak? Nos, lehet itt az ideje ezen változtatni, ugyanis egy friss kutatásból kiderül, hogy bizony sokan nem urai a pénzügyeiknek. A 26 országot felölelő felmérésben pénzügyi szokásaikról kérdezték a résztvevőket. Az eredmények rámutatnak, hogy a pénzügyi tudatosságban az országok zöme alulteljesít: így van ez Magyarországon is.
Az OECD-kutatás a hosszabb távú pénzügyi tervezéshez való hozzáállást is vizsgálta. Az eredmények kimutatták, hogy a pénzügyi tudatosság eléréséhez nem elég a tudás. A tudás, a képességek, a hozzáállás és a pénzügyi magatartás mind hozzájárul ahhoz, hogy elérjük a pénzügyi tudatosságot.
A megkérdezett államokban a kitöltők átlagosan 3 pontot értek el 5-ből ebben a szekcióban, és mindössze 42 százalékuk volt képes elérni többet, mint a minimum 3 ponthatárt.
A felmérésben Magyarország is részt vett, hazánk pedig az OECD - átlagot súrolja. A 26 vizsgált országból mi a középmezőnyt értük el. Azonban nem csak mi teljesítettünk gyengén a felmérésen, hiszen a kutatóközpont kiemelte, hogy szinte minden országnak van hova fejlődnie, mivel a lakosság nagyrésze alig rendelkezik a mindennapi élethez szükséges pénzügyi ismeretekkel. Magyarország a maximális 60 pontból 12,3 pontot szerzett a pénzügyi műveltséget mérő komplex felmérésben. A világátlag 12,7, míg azoknak az országoknak, akik tagjai az OECD-nek 13. Így Magyarország nemzetközi szinten a 14. helyen áll pénzügyi tudatosság terén.
A felmérés az alapvető pénzügyi fogalmak ismeretét is vizsgálta, itt hazánk kissé az átlag alatt teljesített. A résztvevők nehezen bírkóztak meg azokkal a kérdésekkel, hogy mi az egyszerű kamat, a kamatos kamat, valamint olyan fogalmakkal, amelyekkel napi szinten találkozhatunk. Ennek ellenére pénzügyi ismeretek terén nincs jelentős lemaradásunk a többi országhoz képest, viszont pénzügyi döntéseinkben és hozzáállásunkban alulteljesítünk.
A magyarok szeretnek költekezni, de nem vezetik tudatosan a pénzügyeiket. Hiába ismerik a fogalmakat, nem használják azokat. Nem járunk élmezőnyben pénzügyi tervek készítésében, sem azok követésében, nem figyeljük a kiadásainkat és amennyiben szert teszünk megtakarításokra, az többletbevételből érkezik és nem tudatos tervezésből.