A projektekben nagy szükség van a technikai és emberi összetevők kombinációjára. Az emberi szempontok és problémák jelenléte azonban sokkal erőteljesebb, és nagyon félreviheti a tudásmenedzsment-projektet, ha a hangsúly a szoftverre ill. .hardverre esik.
A projektgazda felelőssége, hogy ne csináljon reklámot egy projektnek addig, amíg nem történik valami említésre méltó -- hogy elkerülje a kíváncsi kívülállók bizalomvesztését. A tudásmenedzsment úgy induljon, hogy felfedezünk egy, a tudáshoz kapcsolódó üzleti problémát, tehát a tudás nem önmagáért, hanem egy megvalósítandó cél érdekében a leghasznosabb. A Texas Instrumentsnél a belső tudásáramlás korlátozottsága volt a gyenge pont: "Nem fogadjuk el, hogy világszínvonalú eljárásaink közvetlen szomszédságában középszerű teljesítmények létezzenek, pusztán csak azért, mert nem rendelkezünk a megfelelő módszerekkel a legjobb megoldások terjesztésére." (Jerry Junkins) A cégnél létrehozták a legjobb gyakorlat irodáját (Office of Best Practice), ahol munkatársaikat - akiknek feladata volt, hogy a világ minden területén felkutassák és dokumentálják saját munkaterületük legjobb eljárásait - továbbképzéseken a tudásbróker-képességekre tanították (kikérdezés, kategorizálás, dokumentálás, és keresés).
"A tudás értéke megegyezik a butaság árával." S az érték a ranglétrán felfelé haladva egyre kritikusabbá válik. Paradoxon, hogy "Különösen felsővezetők riadnának vissza attól az ötlettől, ha részletes vizsgálat alá vetnénk döntéseiket, hogy megértsük, mi volt azok alapja és milyen sikerrel jártak." Pedig "a tanulás legmagasabb szintje a hibák elismerése".
Lehetséges csapdák a tudásmenedzsment bevezetésekor:
- "Majd ha itt lesznek a számítógépek" -- nem, ugyanis nem azon múlik,
- "Legyen pl. a 'személyzeti kézikönyv' online is hozzáférhető -- nem, ugyanis a papír alapú dokumentumok puszta számítógépre vitele nem tudásmenedzsment, és leértékeli terminológiánkat,
- Senki nem meri tudásnak hívni -- pedig határozottan ki kell tűnnie a területnek, hogy kellő hatása legyen
- "Minden ember tudásmenedzser, tehát nem kell külön részleg" -- ilyen logikával felszámolhatjuk a pénzügyet és a könyvelést is, mivel mindenki felelős azért, hogy odafigyeljen a kiadásokra és növelje a bevételt
- "A hit mindent megold" -- legalábbis az első megszorításokig, éppen ezért a hiten túl ki is kell mutatni a tudásmenedzsment hasznát
- "A hozzáférés mindent megold" -- nem, mert az emberek nem feltétlenül olvasnak el mindent, holott hasznos lenne, s ha igen, nem feltétlenül tanulják meg, s ha mégis, még nem garancia, hogy alkalmazzák.
- Nem kell feltétlenül a legfelső szinten koordinálni -- tévedés, ugyanis a tudásmenedzsment nagymértékben hatalmi vállalkozás.
A szerzők utolsó szó jogán a könyvtárosok számára is intően szólnak:
"...vigyázni kell arra, ne vegyen el túlságosan sok időt az ismeretek öncélú felkutatása és szervezése." (összeáll.: MG)