Az Internet "hivatalosan" 1969. szeptember 2. óta létezik. Elképzelhető, hogy mai formájában már csak tíz-tizenöt évig használjuk. Kormányzati támogatást élvező amerikai kutatók ugyanis úgy vélik, hogy 'le kell selejtezni', és új hálózatokat kell kiépíteni helyette. A radikális változásra a biztonság, a mobilitás és a komplexitás miatt van szükség. Sokan a rosszindulatú vagy tapasztalatlan felhasználók kártevéseit megakadályozandó, úgynevezett clean slate megközelítésben látják a megoldást, ami a nyilvános hozzáférésű számítógépeket védő szoftverekre vonatkozik. Az Internet ugyan sok esetben jól működik, viszont teljesen másra tervezték. A "kőkorszak" fejlesztői nem számoltak azzal, hogy a világháló mennyire fontos szerephez jut a kereskedelemben. Kísérleti jelenségből a mindennapok létfontosságú (mission critical) rendszerévé vált. Át kell gondolni az alapokat jelentő architektúrát -- fogalmazzák meg egyre többen. Vinton Cerf, az egyik "alapító atya" osztja az újításra vágyók véleményét. Cerf és úttörőtársai a hetvenes években nem mérhették fel, mekkora kárt képesek okozni a crackerek, a malware-írók, vagy a spammerek. Nincsenek olyan beépített mechanizmusok, melyekkel biztosan tudhatnánk, ki milyen üzenetet küldött. Addig minden viszonylag rendben ment, amíg az internetes adatforgalom csekély része volt csak mobil, de ha alkalmasint a kilencven százaléka az, igen komoly rések keletkezhetnek. Toldozgatás-foldozgatás helyett újra kell tervezni az egészet -- fogalmazta meg a Princeton Egyetemen számítástudományt oktató Larry Peterson. Mások, például az 1969-es első adatcsere felett bábáskodó UCLA-professzor, Leonard Kleinrock szerint viszont nincs szükség teljes átalakításra, hanem az újításokat kell lépésről lépésre beépíteni a mai rendszerbe. Az átmenet megoldása tűnik az egyik kulcskérdésnek. Először meg kell határozni a végcélt -- milyen legyen az internet tizenöt év múlva? -- majd ki kell dolgozni az odavezető utakat. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa (NSF) támogatja az ilyen irányú törekvéseket, például a neves felsőoktatási intézményeket (Rutgers, Stanford, Princeton, Carnegie Mellon, MIT, stb.) a 'soraiban' tudó FIND-t (Future Internet Network Design). Az NSF a biztonsági követelményeket kielégítő GENI (Global Environment for Network Innovations) kísérleti kutatóhálózat minél gyorsabb kiépítését szorgalmazza. Az Európai Unió FIRE (Future Internet Research and Experimentation) projekt keretében szintén az internet új protokolljain és architektúráján dolgoznak. - F: ápr.27.