A PISA 2014-felmérés szerint a magyar 15 évesek nem csak a szövegértésben, matematikában és a természettudományokban rontottak jelentősen és kerültek a nemzetközi átlag alá, a kedden nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy a kreatív problémamegoldásban még aggasztóbb a helyzet. A legutóbbi, 2012-es teszteken az általános iskolából éppen kilépő magyar gyerekek teljesítménye mind matematikában, mind természettudományokban, mind szövegértésben jelentősen romlottak 2009-hez képest, és a PISA-átlagot sem érték el. Az előbbi kettőben ráadásul 2000 és 2009 között stagnáltak a teljesítmények, így a mostani romlás azt is jelenti, hogy e két területen 2012-ben kevesebbet tudnak a magyar diákok, mint amit 2000-ben tudtak.
A romló eredmények fő oka Csapó Benő egyetemi tanár szerint az, hogy a gyengék még gyengébbek lettek. Ez azért aggasztó, mert egyre nő azoknak az aránya, akik nem érik el azt a tudásküszöböt, ami a továbbtanuláshoz, bármiféle szakmai képzéshez és így a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges.
A 'legendás' magyar kreativitás, a 'magyar ember a forgóajtón utánad megy be, de előtted jön ki'-effektus még adhatna némi reményt -- ha igaz lenne. Sajnos e téren még rosszabb a helyzet. Kedden ugyanis újabb sokkoló adatok láttak napvilágot a PISA-vizsgálat honlapján. Ezekből az derül ki, hogy a kreatív problémamegoldásban a magyar diákok még csúfosabb teljesítményt értek el, mint a fenti alapkompetenciák területén.
-- Egy korábbi cikkünkben utaltunk arra, hogy a sikeres oktatással rendelkező országokban az értéklánc: szóolvasás > szövegértés > problémareprezentáció > számolás. Ezek szerint a könyvtár leginkább talán az olvasás helyzetbe hozásával léphet be az értékláncba. (MG)