Az Oroszország és Ukrajna közötti háború nem csak a hadseregek közt zajlik, hanem Oroszország szeretné Ukrajnát mint nemzetet is megtörni. A háború áldozatai a kulturális örökség intézményei is. Különösen az ötletek megőrzését és cseréjét segítő könyvtárak.

A számok magukért beszélnek. A háború kezdetén még több mint 14 ezer könyvtár működött összekapcsolt hálózatként. 2022 végére kevesebb mint 12 ezer. Ukrajna Kulturális és Információpolitikai Minisztériumának közlése szerint az ország kulturális infrastruktúrájában okozott károk közül 40 százalékban a károkozás könyvtárban történt. 155 könyvtár teljesen leomlott. Ebben az adatban több terület adatai nem szerepelnek, és a 2600 megrongálódott iskola sem, amelyekben szintén találhatók iskolai könyvtárak. Ráadásul 2022 végére az ukrajnai könyvtári szakemberek több mint 40 százaléka, azaz több mint 7800-an elvesztették állásukat, vagy kényszerültek részmunkaidőre.

A leginkább érintett területek közé tartozott Csernyihiv és a Csernyihiv megye, ahol 3 könyvtárat romboltak le: egy közösségi könyvtárat Ivanivsk-ben, a Kiptivka könyvtár Khreschatyk részlegét és a Csernyihiv Régió Ifjúsági Könyvtárának főépületét. Utóbbi már újranyithatóvá vált, de a gyűjtemény és az infrastruktúra súlyosan rongálódott.
Harkiv régióban is súlyosan sérült több könyvtár. Legalább hét közösségi könyvtár leomlott. Huszonhat könyvtár tető- és ablaksérüléseket szenvedett. Harkiv városában súlyosan megrongálódott a két legnagyobb, több milliós gyűjteményt számláló könyvtár: a Korolenko Állami Tudományos Könyvtár és a Harkivi Karazin Egyetem Központi Tudományos Könyvtára.

Eddig nincs egyértelmű adat arról, hogy a könyvtárakat szándékosan célozták-e meg támadások során. Azonban, tekintve a háború etnikai-kulturális jellegét és a könyvtárak szerepét a kulturális örökség megőrzésében, nehéz elképzelni, hogy a szándék ne játszana szerepet. Amit a tömeges könyvelvitel is alátámaszt. A központi célpontok közé tartoznak a poszt-szovjet ukrán történelemről szóló könyvek és az ukrán nyelvű kiadványok. A könyvtárosok igyekeztek védeni ezeket.
Az Amerikai Könyvtáros Szövetség (ALA) és az Egyesült Királyság Könyvtári és Információs Szakembereinek Intézete (CILIP) segélyalapot hozott létre. Az Saving Ukrainian Heritage Online (SUCHO) nevű nemzetközi kezdeményezést. Ukrán nyelvű könyveket juttattak el a menekült gyerekeknek. Digitalizációs felszereléseket adtak a kulturális örökség megőrzésére.

Az ukrajnai könyvtárak a háború kezdete óta hiteles és naprakész információkkal szolgáltak a lakosoknak. Eseményeket szerveznek, a helyiségeiket rendelkezésre bocsátják, pl. önkéntes központnak, ruha- és élelmiszer kiosztásra. Harkiv megszállása alatt a metróállomásokon működött szolgáltatás. Könyveket küldenek kórházaknak. Adaptálták szolgáltatásaikat a háború körülményekhez. A könyvtárak célja továbbra is a közösségek szolgálata. (ref.: Habók Lilla)