Maela Rakočević Uvodić előadásának előző részei: link és és link .

Az univerzális tervezést az 1980-as évek közepén Ronald L. Mace amerikai építész fogalmazta meg. Eszerint: a termékek és környezetek olyan tervezése, amely minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben használható, adaptáció vagy speciális tervezés nélkül. - Az ötlet az, hogy az univerzális tervezés bizonyos emberek számára szükséges, ugyanakkor mindenki számára előnyös. A cél az, hogy mindenki életét leegyszerűsítsük, és a célcsoport mindenki, képességeitől függetlenül.

Az univerzális tervezés olyan befogadó társadalom megvalósítását jelenti, amelyben mindenkinek egyenlő esélyei vannak a részvételre, legyen az fiatal, idős, fogyatékkal élő vagy ép. Ez azt jelenti, hogy a termékeket, környezeteket, programokat és szolgáltatásokat úgy kell megtervezni, hogy azokat mindenki a lehető legnagyobb mértékben, adaptáció vagy speciális tervezés nélkül tudja használni. Az univerzális kialakítás azonban nem zárja ki a segédeszközöket a fogyatékkal élő személyek bizonyos csoportjai számára, ahol erre szükség van.

Általa a fizikai megoldások (pl. a kerekesszékesek számára kialakított rámpák és a gyengénlátók számára kialakított tapintható vonalak) egyetemesek lesznek, ahogyan ma például a könyvtárlátogatás, utazás vagy konferencián való részvétel. Ez a célunk az IFLA-LSN szekcióban, ahol irányelveket adunk az univerzálisan tervezett könyvtári szolgáltatásokhoz. Elkészítettük például az IFLA irányelveit a hajléktalanságban szenvedőknek nyújtott könyvtári szolgáltatásokhoz és az IFLA irányelveket a diszlexiás személyeknek nyújtott könyvtári szolgáltatásokhoz. A hangsúly azon van, hogy a társadalmi befogadás perspektívája erősebb hajtóerő legyen az univerzális tervezésben, az erősebb felhasználói nézőponttal együtt. A célcsoport elérése és az általános cél elérése érdekében az univerzális tervezést egyesíteni kell a meghatározott csoportok számára történő adaptációkkal. Tehát ez a kombináció az univerzális tervezés hatókörébe tartozik. (ref.: MG)