Az időnként sablonos, figyelemfelkeltő tartalmat nélkülöző, sztereotípiákat erősítő sajtóhírek kárt okozhatnak a könyvtárak imázsában. Nem úgy tűnik, hogy a könyvtár illetékese ellenőrizte volna megjelenés előtt a cikkanyagot, vagy ha igen, akkor nagyobb a baj, ezért érdemes lenne megismernie a pr trendjeit és a megváltozott kommunikációs környezetet. Az ilyen eseteket a KIT heti sajtófigyelése vagy figyelmen kívül hagyja, vagy időnként továbbközli (finoman utalva a könyvtárak pr-tudatosságának fokozhatóságára).

A Kreatív cikkéből kiderül egyebek mellett, hogy az újságírók és a PR-esek ugyanúgy egymásra vannak utalva, mint korábban, de ez a kapcsolat mára jelentősen fellazult. "Nekünk, PR szakembereknek ma a sajtón kívül több más csatorna is a rendelkezésünkre áll, amelyeken keresztül ezer meg egy lehetőségünk van eljuttatni az üzeneteinket. Ilyen szempontból a sajtó fontossága, jelentősége csökkent. Ez a másik oldalon is hasonló, hiszen az újságírók is számos más helyről be tudják szerezni az információkat. De amikor komoly dolgokról van szó, visszatalálunk egymáshoz. Ha egy újságíró interjút tervez valakivel, és meg akarja ismerni a hátteret, akkor felkeresi a PR-est. Ha pedig én azt akarom, hogy biztosan és értelmesen átmenjen egy üzenet, akkor az újságírókkal személyesen veszem fel a kapcsolatot:
- nehezebb találkozni az újságírókkal, mert felerősödött a hírverseny miatti leterheltségük
- csökken a sajtótájékoztatók száma, a PR-es és újságírók közös élményt adó rendezvényei az eredményesek, izgalmasak a multibrand press eventek
- cikkszerűvé váltak a sajtóközlemények - lehetővé téve a copy+paste megoldásokat
- a sajtómegjelenést erősen befolyásolja a PR-es személyes brand-je
- az influenszerek megjelenése nem befolyásolta alapvetően a PR-es és újságíró közötti kapcsolatot
- erősödik a képek, videók és az MI szerepe, az utóbbi azonban csak segíti, nem pedig elveszi a PR-es munkáját. (ref.: MG)