Múlt heti referátumunk - Szcenáriótervezés - könyvtári stratégiához - 5 tipp link - öt kulcstippet adott a hatékony forgatókönyv-tervezéshez. Ismétlésképpen felsoroljuk ezeket és hozzátesszük, hogyan segít a műveletben a KIT:

1. "Tágítsuk a fókuszt: ne csak a könyvtári rendszeren belül gondolkodjunk, hanem globálisabb összefüggéseken keresztül is."
- A KIT-lapszámokban külön ezt célzó rovatok vannak: Analógiák (melyben könyvtárra transzformálható eredmények, tanulságok olvashatók) és a szakma határairól. E megközelítések azon túl, hogy impressziókat gyűjt a szakma határain túlról, segít a használói célok azonosításában.
2. "Kívülről befelé tekintsünk: figyeljük meg, hogyan változik a tanulás, a közösségek vagy az értékrend, és ezek hogyan befolyásolják a könyvtár szerepét."
- Nemzetközi és hazai kitekintést nyújtunk a KIT-ben, támogatva a szolgáltatás-központú helyett a használóközpontú szemlélet fejlesztését. A 2025-ben bevezetett társadalmi ügyek kezelése címke - és a debreceni vándorgyűlésen a KIT-műhely témája is ezt szolgálja: hogyan tud a társadalom számára fontos célok támogatásában szerepet vállalni a könyvtár.
3. "Ne kerüljük el a kellemetlen forgatókönyveket: szükség van zavarba ejtő, kényelmetlen jövőképekre is, hogy szembesíthessük magunkat a valós kockázatokkal."
- A könyvtári sikerpropagandát inkább szervezeti kulturális tünetnek tekintve egyszerre többféle - így akár kritikus - megközelítést is kínálunk.
4. "Kapcsoljuk össze a stratégiával: ne külön gyakorlatként kezeljük, hanem a forgatókönyveket építsük be a stratégiai tervezésbe, utána teszteljük és rugalmasan alakíthassuk terveinket." - Mivel országos könyvtári stratégia fájóan és krónikusan nem létezik - ahogyan intézményiek is ritkán fordulnak elő, a fentiek mellett egyelőre ezt szorgalmazzuk.
5. "Kerüljük az előrejelzés illúzióját: a cél nem a jövő pontos megjósolása, hanem az alkalmazkodóképesség és rugalmasság erősítése."
- Mivel továbbra is várható, hogy a nyugati innovációk több-kevesebb késéssel a hazai könyvtárakban is megjelennek, ezek begyűjtése és közreadása "early warning"-ként", azaz korai jelekkel szembesülésként is működik. Akár könyvtári, akár nem könyvtári innovációról (technológiatranszfer) lehetőségéről van szó. (MG)

Esztergomban a napokban zárta második tanévét a Szépkorúak Akadémiája. A hallgatók és az előadók is mindig nagyon jól érzik magukat az egyes alkalmakon. De vajon mérhető-e a siker? Kézzelfoghatóak, kimutathatóak-e az eredmények? Két esztergomi múzeum és a helyi városi könyvtár megpróbálkozott vele. A debreceni vándorgyűlésen a módszer és az eredmény is láthatóvá lesz a KIT-műhely szekcióba:

- könyvtáros és múzeumi szakember közösen határozta meg a kérdések tárgyát
- módszer többek között a már meglévő statisztikai adatok újszerű szűrése
- kérdés pl.: a mérés és az elégedettség kapcsolata (a kérdőív kitöltetésekor nem csak a mérésre koncentráltunk, hanem a résztvevők elégedettségére is).
Tapasztalat volt többek között: önmagában az is növelte az elégedettséget, hogy megtudták: mérni szeretnénk, vagyis kíváncsiak vagyunk a véleményükre - mondja Schmöltz Margit, az "Aranykor: a tudás ereje - Közös program, közös eredmények, szemmel látható siker" c. előadás társelőadója.

A mérésre azért van szükség, hogy a szervezők ne csak érzéseik, hanem tények alapján is alakítsák, javítsák saját szolgáltatásukat. Ilyen módon akár a pozitív, akár a negatív eredmény is értékes. Kellemetlen sokkal inkább az lenne, ha a visszacsatolás ellenére ugyanazon csapdába lépnének a felek. Mivel tapasztalataikat megosztják, az őket hallgatók saját gyakorlatukban lerövidíthetik a kezdeti tanulási szakaszt.

A közelmúltban híreket közöltünk (link és link ) a tiszaújvárosi könyvtár E-tananyag-kínálatáról: Árral szemben: A Tisza és árterei élővilága, Az étel nem játék!

Ujjné Tellér Gabriella szolgáltatási csoportvezető a TMKK Hamvas Béla Városi Könyvtár a KIT kérdésére válaszolva elmondta:
- A könyvtárakkal és iskolákkal való együttműködés nagyon gördülékeny és hatékony. Mindkét szolgáltatásunk igénybevétele előnyös a partnerintézmények számára, mivel nulla vagy minimális ráfordítással egy komplex, színvonalas szolgáltatást tudnak nyújtani a használói körük számára, így látogatószámot generálnak, tehát profitálnak belőle.
- Az e-tananyagok lehetőséget adnak egy-egy könyvtári vagy tanóra színesítésére, kiegészítésére, a játékos tanulásra, a diákok más módon való megmozgatására, és ehhez csak internetkapcsolatra van szükség.
- A vándorkiállításhoz tárlatvezető kártyákat, diákoknak szóló foglalkozástervet és interaktív játékokat is mellékelünk, így a szolgáltatás több, mint egyszerű kiállítás.
- A kérő intézménynek csupán a szállításról és a foglalkozást tartó könyvtáros, pedagógus biztosításáról kell gondoskodnia.
- A tárlatainkra folyamatosan igény van, az elmúlt 24 hónap alatt összesen 23 helyszínen mutatták be azokat, 6678 fő részvételével. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk.

Nem gyógyítható, de megelőzhető a demencia, és ebben is hasznos lehet a mesterséges intelligencia; az általa kínált megoldás az életesemények ébren tartásával segít megőrizni a szellemi frissességet.

Márkus Péterék éppen ezért egy olyan MI-alapú alkalmazáson kezdtek dolgozni, amely sokkal több emberhez tudja eljuttatni az emlékterápiát. "Így született meg Lilia, aki nem egyszerűen egy virtuális beszélgetőpartner, hanem a családtagok által feltöltött fotók és az általuk megosztott történetek alapján kommunikál a beteggel, és segít neki az emlékezésben. A program lelke egy, a Lilia platform által létrehozott, meghívásos WhatsApp-csoport, ahova bármely családtag bármikor küldhet be fotókat, rövidebb-hosszabb leírásokat, de akár azt is elmesélheti, mit csinált aznap. A virtuális avatár a családtagoktól kapott információkból családi emléknaplót készít, amit interaktív módon oszt meg a felhasználóval. Vagyis lényegében generatív mesterséges intelligencia segítségével egy emlékterápiás ülést generál, ahol ezeket a különböző emlékeket lehet átélni újra és újra, akár naponta tízszer is." - magyarázza Márkus Péter. Mindez pedig egy emlékterápiás üléshez hasonlóan javíthat a beteg közérzetén, akár még a tüneteket is enyhítheti.

A programnak emellett egy másik funkciója is van: az adott történethez kapcsolódóan, informatív jelleggel új tudást is megoszt. "Ha például egy beküldött fénykép az Eiffel-torony előtt készült, ahol mondjuk közösen nyaralt a család, akkor nemcsak az útról mesél, hanem azt is megkérdezi, szeretne-e a beteg többet megtudni a toronyról vagy éppen a francia fővárosról. Ezzel nemcsak szórakoztat és tanít, hanem a felhasználónak a témához kapcsolódó saját emlékeit is előhívhatja."
Végső soron az egész élmény kicsit olyan lesz, mintha élő emberrel beszélgetne valaki a családról, az ismerősökről és a hozzájuk kapcsolódó történetekről. Az avatár úgy is néz ki, mint egy élő ember, ezért is nevezték el Liliának.

(Egy éve közöltük.) A genti Krook közkönyvtár link KrookKrant c. lapjának egyik oldalán ezúttal az építészet téma van terítéken. Egy helyi építész mutatja be a könyvtár vonatkozó gyűjteményét, majd a szakterületi állomány néhány adata és könyvajánlók következnek.

Mint Pieter, az építész mondja:
"A könyvek információi fontosak a jó tervezéshez. Építész vagyok. Néha van olyan feladatom, melyekhez bővítenem kell tudásomat. Az előtanulmányok is néha a könyvtárhoz kötnek.
Azt kell mondanom, hogy az itteni gyűjtemény sokoldalúbb, mint az Építészeti Kar könyvtára, a Gentről szóló gyűjtemény pedig lenyűgöző. Bemutatja a városi épületek szerepét a városfejlődésben, így nem kell minden folyóiratra előfizetnem."

Adatok, melyeket tudni kell építészeti gyűjteményünkről:
- 20 db könyvet vihetsz egyszerre magaddal közülük.
- 148 példány érhető el a legnépszerűbb szerző, Peter Zumthor könyveiből; ezek az 1979 és 1997 közötti épületekről és projektekről szólnak.
- 800 építészeti dokumentum van raktárunkban.
- 1600 könyv pedig a szabadpolcon található.
- 5 építőipari trend, amit mindenképpen követned érdemes: kis házak, kollektív lakhatás, hétvégi házak, fenntarthatóság, megfizethető életvitel.

Az oldal többi részét szöveges illetve képes könyvajánló tölti ki. (ref.: MG)

A cél, hogy pácienseim időskora ne betegségben, hanem egészséges kiteljesedésben teljen - mondja Bana Richárd, aki egy kistelepülés, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Székely háziorvosaként alkalmazza a legmodernebb, több tudományterületet ötvöző longevity módszereket.

Az életmódorvoslás része a longevity orvoslásnak, de ez egy új orvosi terület, amely több tudományterületet ötvöz. Nemcsak a krónikus betegségek megelőzése, hanem az öregedés célzott lassítása a lényege: részben életmóddal, részben különböző beavatkozásokkal.

A longevity életmód ideális esetben már néhány éves kortól elindul a szülők példamutatásán, nevelésén keresztül, majd meg kellene jelennie az oktatásban; a pedagógusokat is ebbe az irányba kellene képezni. Fontos a Pitagorasz-tétel, de az is, hogy mindenki tudjon újraélesztést végezni, ha erre éppen szükség van, és el tudja dönteni, hogy melyikben van több C-vitamin: egy almában vagy egy táplálékkiegészítőben. Rendszeresen tartok interaktív elő­adást óvodásoknak a mikrobiomról, a szervezetünkben élő baktériumok közösségéről, játékos formában az étel, a vizelet és a széklet útjáról.

Június 6-án, pénteken 11:50-kor 10 percre leáll Budapesten a közösségi közlekedés - írta 6-án a 444. - "A főváros ezzel a rövid leállással a közszolgáltatások, így a közösségi közlekedés fontosságára hívja fel a figyelmet" - írja a BKK.
A Budapest melletti kiálláshoz egy sor másik fővárosi cég és intézmény is csatlakozik, ugyanebben az időben - tudatta a főváros sajtóközleményben.
Íme a lista (azokat a megmozdulásokat, amik ügyintézésben érinthetik az embereket, kiemeltük):

- Kifejezik szolidaritásukat a közszolgáltatásokat működtető dolgozók: kék szalaggal jelzik támogatásukat a Fővárosi Vízművek, a Budapesti Közművek és a Budapest Közút dolgozói.
- Szolidaritási akcióra készülnek a hivatali munkatársak is.
- Pénteken 11:50 és 12:00 óra között 10 percre szünetel a jegyértékesítés a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. fürdőiben és a strandokon. A fürdőkben a medencék felügyeletét ez nem érinti, az úszómesterek folyamatosan gondoskodnak a vendégek biztonságáról.
- A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár dolgozói pénteken kék felsőbe öltözve csatlakoznak a szolidaritási akcióhoz. A FSZEK központi könyvtárában és a fiókkönyvtárakban 11:50 és dél között lekapcsolják majd a lámpákat, a szolgálatban nem lévő dolgozók pedig az épületek előtt könyvet olvasnak. A szolidaritási akció ideje alatt az olvasókat nem korlátozzák a könyvtárak használatában.
- Budapest Főváros Levéltárának dolgozói a Teve utcai épület elé gyülekezve állnak ki a Főváros mellett az akció tíz perce alatt.
- Szintén az épületeik elé vonulnak majd a Fővárosi Állat- és Növénykert, valamint a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai is.
- A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei dolgozói csoportképpel fejezik ki a szolidaritásukat.
- Pénteken összesen tizennégy fővárosi szakszervezet tart szolidaritási akciót.

A KKDSZ vonatkozó Facebook-posztja: link

Az Ex Libris által fejlesztett Leganto új szolgáltatása, a mesterséges intelligenciával működő Syllabus Assistant megoldást kínál a felsőoktatásban a kurzusanyagokhoz való hozzáférés problémáira.

Kiinduló probléma:
- A hallgatók gyakran nem olvassák el a kijelölt anyagokat. A Cleravite 2023-as kutatás szerint: csak 31% olvas el minden kötelezőt.
- Ennek egyik oka: nem férnek hozzájuk. Több, mint a válaszadók fele jelezte, hogy nem találta online, ezért nem olvasta el az anyagot.
- Ez rontja a teljesítményüket és gyengíti a kötődésüket az intézményhez.
- Részben ebből következik, hogy az Egyesült Államok felsőoktatási hallgatóinak fele végül nem szerez diplomát.
- Megoldási javaslat: a Leganto lehetővé teszi, hogy MI-segítséggel a könyvtárak és oktatók közösen, digitálisan integrált, könnyen elérhető és naprakész forráslistákat építsenek.

A Syllabus Assistant révén elég egy tanmenet feltöltése:
- Az MI pillanatok alatt készít forráslistát a dokumentumból, linkekkel és elérhetőségi adatokkal, a könyvtár által támogatott, egységes struktúrában. A lista később frissíthető az újonnan megjelent tanulmányokkal, illetve tanmenet változás esetén.
- Ez gyorsítja a munkát, segíti a kurzusok skálázhatóságát, és mélyebb együttműködést tesz lehetővé az oktatókkal.
- A Leganto emellett adatokat biztosít a könyvtári hatás méréséhez.
- Támogatja tanilásmenedzsment eszközök (LMS) integrációját, pl. Primo, Summon.
- Elősegíti az intézményi célok elérését: megfizethetőség, digitális hozzáférés, inkluzivitás.

A könyvtárak így nem csupán kiszolgálják az oktatást, hanem aktívan alakítják is azt. A Leganto-ról bővebb információ itt elérhető: link (ref.: Habók Lilla)

Az 5300 lakosú Hareid Alesund város Alesund szomszédságában meglepően nagy könyvtárral link rendelkezik. A látogató - a KIT kérésére Van Duchem - benyomásai:
- innovatív és ökologikus
- befogadó és közösségvezérelt, ami a könyvtárosokkal beszélgetve érződik - mondja a KIT "álruhás vásárlója"
- modern és jól felszerelt
- meleg, befogadó és jól működtetett.
Minden látogatói csoportot kiszolgál, életkortól, háttértől és érdeklődési körtől függetlenül. A link képein látható (fotók: Van Duchem, és a könyvtár Fb-oldala):
- a terek elrendezése pl.: romanar, ungdom - azaz regények, ifjúsági; a bútorok az utóbbi 2-3 év divatját tükrözik
- az ablak mellett varrógépek
- a gyerekrészleg elrendezése a shop-koncepciót tükrözi
- könyvkínálat a Norvégiába nemrég érkezett gyerekek számára, könnyített nyelven
- nagy plakáton hívják fel a figyelmet a SDG-kre (Fenntartható fejlődési célok, ld.: link ), és ez a könyvtár Facebook-oldalán is hangsúlyosan kap helyet
- van lehetőség kuckózásra is. (MG)

A kérdésre kapott nem reprezentatív vállaszok megoszlása:
1 - soha
2 - nem, eszköz/erőforrás híján, de hasznos lenne
5 - igen, viszont nem jutottunk vele előrébb
14 - igen, segítette az újratervezést/döntést.
Mindez diagramon: link . Eszerint a válaszadók könyvtárának kb. kétharmadában volt már valamilyen, eredményesnek mondható eredményesség-mérés. Mindössze 13% nem élt még a lehetőséggel. Úgy tűnik tehát, van igény a hatékony(abb), kifinomultabb mérések iránt. (MG)

Ez az írás - Publikációból AI-podcast - más nyelven - itt a könyvtáros varázsdobozának lehetősége link - is azt boncolgatja, hogy a könyvtár feladata mi: csak információ szolgáltatás, vagy feladata (feladatunk) a tartalom előállítása is - írja a KIT-nek Balázs László.

- Szerintem a könyvtárnak változnia kell, ha meg akarja tartani az eddigi szerepét, sok könyvtáros nem ezt gondolja. Általam nagyra becsült szakértő is azt gondolja, hogy a könyvtárnak azokat kell kiszolgálnia, akik maguktól is olvasnak amellett, hogy egyébként az ő kiszolgálásuk romlik. Ez szerintem elitista hozzáállás, mert szerintem minél több felhasználóhoz kellene eljutnunk.

A tartalomgyártás szerintem fontos lenne, gyártanunk kell ismertetőket, hangoskönyvet, de talán szépirodalmat ma még nem kellene fordítani AI-val. Kellene viszont szolgáltatnunk szabadon elérhető tartalmat is, pl. Gutenberg projekt dokumentumait.

Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke:
- Úgy látom, mostanában a 16-18 éves digitális bennszülöttekben van erő és elszántság arra, hogy kicsit otthagyják az okostelefonok és képernyők világát, pedig azt hittük, őket már végleg beszippantja az internetkultúra.

Ezzel szemben a középkorúaknál és az idősebbeknél rosszabb a helyzet, mert ők hivatkoznak leggyakrabban arra, hogy nincs idejük olvasni, miközben rengeteget ülnek a képernyő előtt, míg a fiatal generációk tagjai egyre többen igyekeznek elszakadni a közösségi médiától, kipróbálják a digitális detoxot, és ennek következtében megnyílhat számukra a Gutenberg-galaxis.
Nemrég a MATE Kaposvári Campusán középiskolások mutatták be tudományos kutatásaikat, és az én szekciómban ötből három fiatal előadó arról beszélt, hogyan lehetne megszabadulni a digitális kultúrától, letenni az okostelefont.

HVG: Mennyire mosódnak el manapság a határok olvasás és tartalomfogyasztás között? És létezik-e még mélyolvasás?
Gombos Péter (alelnök, Magyar Olvasástársaság): A digitális generáció nagyon ügyesen olvas vázlatosan, miközben elveszíti a mélyolvasás készségét. Az interneten eleve más szemmozgásra van szükség, vázlatosan, egy F betű szárait követve be-befut a szem a szövegbe, és nem elvárás, hogy eleje, közepe, vége legyen egy írásnak, hiszen megszokták, hogy kapkodva, képernyőn, az oldalak között ugrálva olvasnak. Szépirodalmat így lehetetlen befogadni, az a lassú olvasás művészete, csak figyelmesen lehet, különben kiszorul belőle az élmény. Aki irodalmat vesz a kezébe, annak muszáj rákapnia ennek az ízére. Sajnos, ha egy gyerek úgy nő fel, hogy csak külső képeket lát, és nem indul el szöveg alapján a belső képalkotás, akkor nehezen rázódik bele. Manapság ezért sokszor már hároméves korig eldől, hogy valakiből olvasó lesz-e vagy sem.

HVG: Mennyire befolyásolja a gondolkodási, információszerzési szokásainkat az olvasás megváltozása?
GP: Fordítva működik a dolog: a gondolkodás és az információszerzés megváltozása alakítja át az olvasási szokásainkat. De aztán ez a folyamat visszafelé is hat. A mélyolvasási készség elvesztésének például gazdasági hatásai is vannak.
A PISA-felmérések kapcsán mutatták ki, hogy ha a magyar társadalom szövegértési képessége egy csapásra elérné a finnországit, akkor nagyon komoly mértékben emelkedne a GDP-nk. De ehhez sokaknak kellene rendszeresen, sokat olvasniuk.

Teljesítette kitűzött stratégiai célját a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár azzal, hogy megkapta a Családbarát Szolgáltató Hely tanúsító védjegyet. A tanúsítvány elnyerésével a könyvtárlátogatók számának növelése, a családok megszólítása volt az intézmény célja - tudtuk meg Abonyi Szilvia, könyvtárigazgatótól.

A könyvtárigazgató elmondta, a Családbarát Magyarország Központ a közelmúltban folytatott helyszíni tanúsítási eljárása során jogosultnak találta az intézményt arra, hogy 2027 júniusáig használja a védjegyet. A városi könyvtárat az audit során a Családbarát Magyarország Központ munkatársa egy több szempontú kritériumrendszer szerint vizsgálta három kérdéskörben a meglévő általános feltételek, a tárgyi feltételek és a szolgáltatóhelyre vonatkozó intézkedések alapján.

Abonyi Szilvia hozzátette, arra biztatja a könyvtárhasználókat és azokat, akik még nem ismerkedtek meg a könyvtár nyújtotta lehetőségekkel, hogy kisgyermekeikkel keressék fel a bibliotékát, hisz számos szolgáltatást kínálnak a családok számára, az idei évtől pedig ingyenesen iratkozhatnak be a fiatalok 25 éves korig.

2025 januárja óta családi beiratkozási kedvezményt adnak a minimum 3 fővel érkező családoknak, ingyenes családi és gyermekprogramokat kínálnak kicsiknek és nagyoknak. A Gyermekbirodalom tavaly 155 alkalommal 5353 fő részére nyújtott különféle programot a Betűbölcsi, a Kerekítő, a családi szombat délelőttök, táborok, szünidei események során. A gyermekkönyvtár babakocsival és lifttel akadálymentesen, jól megközelíthető. A legújabb gyermekkönyvek mellett játékokkal felszerelt gyermekbarát környezetben várja látogatóit, ahol minden kisgyermek szinte játszóházban érezheti magát. Pelenkázóhellyel rendelkező bababarát területet alakítottak ki a kismamáknak és csöppségeiknek, a gyermekmosdók pedig szűkítővel és fellépővel felszereltek, továbbá a gyermekek védelme érdekében az intézmény konnektorvédő dugókat is alkalmaz. A könyvtár gyermekeknek és családoknak szóló programjai megtalálhatóak az intézmény honlapján, illetve közösségi felületein.

2029-ig Gödöllőre, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Szent István Campusára költözik a városligeti Vajdahunyadvárból a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, a költözés vezetője L. Simon László lett, miniszteri biztosként - jelentette be kedden Gödöllőn a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője.

Hankó Balázs az MTI szerint azt mondta, hogy a MATE az agrártudományok területén a világ legjobb 100-150 egyeteme között szerepel, amely most, együttműködésben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárral, olyan további fejlődési lehetőségeket teremt, amely jó a magyar kultúrának, jó a magyar mezőgazdaságnak és jó a magyar egyetemi oktatásnak. Hankó hozzátette, hogy az egyetem gépmúzeuma kiegészíti és erősíti mindazt, amit a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár biztosít.
Mindemellett a MATE területe arra is kiváló, hogy ott ne csak a mezőgazdasági múzeum tárgyai, hanem élő állatok is bemutathatók legyenek, megismertetve, bemutatva a haszonállatok mellett a Kárpát-medence vad életvilágát - tette hozzá a tárcavezető.

L. Simon László korábban a Nemzeti Múzeum igazgatója volt. A fideszes politikust 2023 őszén rúgták ki, miután az intézmény bejelentette: nem tudja jogszerűen végrehajtani Hankó elődje, Csák János felszólítását, hogy a 18 évesnél fiatalabbak ne látogathassák a 2023-as World Press Photo kiállítást.

Szép dolog a könyvtárhoz való lojalitás, a hagyományőrzés, járhat is érte jubileumi jutalom. A dolog azonban legalább kétoldalú. Csökkenti a tudástranszfert, elismertséget, saját látókörünk szélességét, az innovációs készséget, ha csak egy könyvtárban dolgozunk. Ha csak könyvtárban dolgozunk. Ha csak hazai könyvtárnak dolgozunk. Világos, hogy nem lehet minden - egymásnak ellentétes - szempontnak megfelelni, és lehetőségeink is korlátozottak. Ám az is segít, ha nyitottan állunk szokatlanabb megközelítések felé, s merjük belátni: az általunk ismert, normálisnak, helyesnek tartott eljárások csupán egyik lehetőség a sok más, elsőre szokatlan, meghökkentő, netán veszélyesnek érzett megközelítés között. Ahogyan azt a kimagasló megoldásokkal kapcsolatos kutatás is bizonyítja. (MG)

A környezetváltoztatás érdemben hozzájárulhat a kreatív ötletek születéséhez - így összegezhető amerikai szakemberek kutatási eredménye. Úgy találták, hogy az új helyre költözés vagy a több tudományos műhely közötti időmegosztás akár évekkel is lerövidítheti azt az időt, amennyi a később tudományos áttörésként értékelt alapötlet megszületéséhez szükséges. Az International Economic Review című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői 1901 és 2003 között kitüntetett kémiai, fizikai és orvosi Nobel-díjasok adatait elemezve vizsgálták, hogy ki mikor és hol dolgozott, mielőtt megkapta volna a legmagasabb tudományos elismerést. Kiderült, hogy a kétévenkénti munkahelyváltás akár két évvel is korábbra hozta a díjnyertes ötletet, de már az ötévenkénti költözés is 0,7 évvel csökkentette a nagy ötletre való átlagos várakozási időt. Azok pedig, akik egyszerre több helyszínen is ügyködtek, 2,6 évvel korábban váltak ilyen módon sikeressé. Az effajta mobilitás tehát jelentősen felgyorsíthatja az innovációt. A kutatók mindezt azzal magyarázzák, hogy bár dolgozhat valaki briliáns elmékkel együtt, egy idő után óhatatlanul közös értelmezési keretet alakítanak ki a különféle tudományos témákról. Ilyen környezetben pedig kevéssé valószínű, hogy valaki nagy áttörésre jut. Az új emberekkel való találkozás, az új nézőpontok megismerése viszont beindíthatja a tudós fantáziáját az addig megszokott kereteken túl is. Bár a mostani vizsgálat a Nobel-díjasokra fókuszált, a kutatók úgy vélik, hogy észrevételeik igazak lehetnek bárkire a kreativitást igénylő területeken.

Könyvtáraknak is felhasználóorientált design szempontokat adó kis sorozatunk zárásaként (az utóbbi anyag: link )...

6. Közösségi élet - Egy jól működő köztér nemcsak a fizikai adottságaitól lesz élhető, hanem attól is, hogy mi történik rajta. A rendezvények, vásárok, kiállítások, közösségi események a forgalom mellett kötődést is építenek: segítenek abban, hogy egy hely ne csak átmeneti használatú tér, hanem emlékek gyűjtőhelye legyen. Különösen fontos ez a nagyvárosi környezetben, ahol a lakosság gyorsan cserélődik, és a "helybeliség" nem mindig adott. Az események, a közös programok közösséget teremtenek, erősítik a helyi identitást és hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakók hosszabb távon is kötődjenek a környékükhöz.

7. Komfortérzet - Egy köztér akkor működik igazán jól, ha nemcsak áthaladunk rajta, hanem szívesen időzünk is benne. Ehhez persze kellenek jó funkciók, kényelmes padok és szép környezet is, de önmagában ez nem elég. Legalább ilyen fontos, hogy biztonságban érezzük magunkat, legyen élet a téren, és sugározza azt, hogy valaki törődik vele. A biztonságérzet nem elsősorban a bűnözési statisztikákon múlik, hanem sokkal inkább azon, hogy mennyire rendezett és átlátható egy tér, milyen a világítás, és hogy van-e élet a környéken. A forgalom önmagában nem elég. Nem mindegy, hogy kik és hogyan használják a helyet, zajlik-e ott hívogató tevékenység, vagy inkább üres, elhagyatott a terület.

A közelmúltban egy parkolóautomatás átverés példája járta be az internetet, és bár nem Magyarországon történt, az eset így is tanulságul szolgálhat, hiszen akár itthon is megtörténhetne. A sztorit egy Tik-Tok videóban szúrtuk ki nemrég:

A rendszer alapja egyszerű: a parkolóautomatán egy QR-kód van, amit a mobiloddal beolvasva megnyílik egy weboldal. Ott beállítod, mennyi időre parkolsz, megadod a bankkártyaadataidat, és már fizettél is. A gond akkor kezdődik, ha a QR-kódot valaki lecseréli. Egy leleményes csaló ugyanis lemásolta az eredeti parkoló weboldalát, létrehozott egy hamis oldalt, majd kinyomtatta és kiragasztotta a saját QR-kódját néhány automatára. Az átlagos felhasználó ebből semmit sem vesz észre: ugyanazt látja, mint máshol, ugyanúgy fizet - csak épp nem a parkolásért, hanem gyakorlatilag odaadja a bankkártyaadatait egy ismeretlennek. És mire rájön, már lehet, hogy milliók tűntek el a számlájáról.

Ez az eset jól mutatja, mennyire könnyű visszaélni az emberek bizalmával a digitális térben. A tanulság? Soha ne adj meg érzékeny adatokat ismeretlen linkeken, még akkor sem, ha az egész pontosan úgy néz ki, mint a hivatalos oldal.

Mi a jobb? Az embereknek számára biztonságos környezetet nyújtsunk, vagy zökkentsük ki őket a mindennapokból és kínáljunk olyan ingereket, amelyek előre lendíthetik őket mindennapjaikban, céljaik elérése felé? Vö.: állomány rendszeres átrendezése, figyelemfelhívó üzeneteink stb. A bizonytalan válasz feltehetően: van, hogy a felrázás, máskor a megnyugtatás... A kérdés a várostervezőket is elgondolkodtatja. (MG)

Sokszor elhangzik fontos szereplők szájából, hogy a 15 perces város gyakorlatilag megvalósult a budapesti belvárosban. Pedig valójában ott sem tudjuk, hogy az emberek e szerint élnek-e, de azt hiszem, elég jól megjelenik már ebben a párbeszédben, hogy a város perifériáján sokkal nagyobb probléma a modell megteremtése, mint a központi negyedekben - mondja Lengyel Balázs, a Corvinus Egyetem Corvinus Institute for Advanced Studies interdiszciplináris kutatócsoportjának folyamatkoordinátora.

A 15 perces városnak több olyan kihívása van, amivel érdemes foglalkozni. Jelentős harvardi közgazdászok például azért kritizálják a koncepciót, mert ha azt a mobilitást serkentjük egy városban, ami csak a lokális környezetben valósul meg, akkor csökkentjük annak a valószínűségét, hogy az egymástól távolabbi helyeken élők egymással keveredjenek. Szerintük ez nem jó, mert az embereknek keveredniük kell ahhoz, hogy a különböző véleményeiket, tudásukat meg tudják egymással osztani, hajtva ezzel is a gazdaság fejlődését.

A másik típusú kritika szerint a 15 perces város erősíti a szegregációt. ... a városi keveredést, amit mi itt a városgazdaságtanon belül nagyon fontosnak tartunk, sokan nem szeretik. Nem szeretik, mert olyan közegben szeretnek mozogni, ami számukra biztonságos, ami számukra komfortos, és ha el kell menniük egy olyan környezetbe, ami gazdagabb, mint ahol laknak, vagy épp sokkal szegényebb, akkor ott nem érzik magukat jól.

Van egy meglepő, de fontos faktor a tévhitek kialakulásában, ez pedig a stressz. Dan Ariely izraeli-amerikai kutatót az ellene folytatott keresztes hadjárat döbbentette rá, hogy a szorongás, a kontrollvesztés tényleg hatással van a kognitív funkciókra és a döntéshozatalra, továbbá érzelmi deficittel is jár. Kutatások szerint, ha egy adott országot konfliktushelyzet sújtott a világjárvány idején, az fokozta a koronavírussal kapcsolatos tévhiteket. Ariely szerint a fokozott stressz miatti kognitív eltévelyedéseket a lelki ellenálló-képesség mellett a közösség megtartó ereje előzheti meg.

Sokakat a kontrollvesztés érzése indít el azon az úton, hogy válaszokat keressenek, visszaszerezzék az irányítást. Ám Daniel Jolley, az angliai Nottinghami Egyetem pszichológusa szerint azok, akik összeesküvés-elméletekben keresnek vigaszt, ritkán találnak rá. Ariely is hasonló következtetésre jut, amikor arról ír, hogy a kontroll visszaszerzése érdekében bűnbakokat keresünk. Szerinte ez olyan, mint a kényszeres gondolatok alól felszabadító kézmosás az obszesszív-kompulzív zavarban szenvedőknél - a bűnbak keresése is ideiglenes megkönnyebbülést hoz, hosszú távon azonban ördögi körbe zár. Hozzáteszi: a gonoszság, a szándékos fájdalomokozás különösen nehezen elviselhető, és ha azt hisszük, hogy valaki tudatosan árt nekünk, az sokkal mélyebb sebeket ejt. A szándékhoz és a bűnbakkereséshez jól kapcsolódik Krekó Péter egy másik gondolata: hajlamosak vagyunk szándékolt cselekvések szándékolt következményeiben gondolkodni, holott a világot a legtöbbször szándékos cselekvések nem szándékolt következményei irányítják.

A Houghton Sahnáme a Sahnáme [Királyok könyve - szerk.], Nagy-Irán nemzeti eposzának egyik leghíresebb illusztrált kézirata, és a perzsa miniatűr művészetének csúcspontja. Valószínűleg ez a szöveg valaha készült legtöbb miniatúrával illusztrált kézirata. A kézirat elkészítésekor 759 oldalból állt, ebből 258 miniatűr volt. Ezeket a miniatűröket I. Iszmáil és I. Tahmasp sah tabrizi császári műhelyének művészei festették kézzel. Elkészülte után a Sahnámet 1568-ban II. Szelim oszmán szultánnak ajándékozták. Az oldalméret körülbelül 48 x 32 cm, a szöveg pedig a legmagasabb minőségű nasztalik írással íródott. A kéziratot az 1970-es években darabokra szedték, és a lapok ma számos különböző gyűjteményben megtalálhatók világszerte.

Összértéke: 10 millió dollár.

Hankó Balázs a friss, nagymintás ifjúságkutatás eredményeit kedden, a gödöllői kastély lovardájában tartott Mit szólsz hozzá? című ifjúsági roadshow elegáns, Himnusszal és néptáncosokkal is tarkított nyitókonferenciáján interpretálta. Ezt még tucatnyi hasonló követi majd az országban és a határon túl, ugyanis elvileg úgy szeretné megalkotni a kormány a következő Ifjúsági Stratégiáját, hogy megkérdezi a fiatalokat is.

Nagyon jól hangzó cél, de joggal merülhetnek fel félelmek azzal kapcsolatban, hogy kit is tart a kormány "magyar fiatalnak", és mely szervezetek képviselik őket ezeken a rendezvényeken. Gödöllőre mindenesetre a Magyar Ifjúsági Konferencia, a HÖOK, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Nemzet Ifjúsági Tanács képviselőit hívták meg, mint akik leképezik a fiatalokat.

A már említett Magyar Fiatalok című kutatást a Századvég gondozta, és ez szintén nem oszlatja el a kétségeket azzal kapcsolatban, hogy valamiféle valós helyzetértékelés lesz-e az alapja a készülő stratégiának. Pedig egy fontos, komoly múltra visszavezethető felmérésről van szó, ami 2000. óta szolgáltat reprezentatív adatokat a 15-29 évesek (sőt, most már 15-34 évesek) körében az ifjúság élethelyzetéről.

Ezek adatbázisa, mint korábban is írtuk, 2012-ig hozzáférhető is volt a szociológusok számára, 2016-ban azonban a kormányközeli kutatóintézetek - noha közadatokról és állami megrendelésre, uniós forrásból finanszírozott kutatásról beszélünk - majd két évig nem hozták nyilvánosságra az adatokat (csak jóval a 2018-as választások után), így ellehetetlenítették, hogy egy jól meghatározható kutatói körön kívül más is dolgozhasson az adatokkal. Így volt ez 2020-ban is, is egyelőre pont így van most is.

Szakmailag megkérdőjelezhető lépések jelentek meg a magyar iskolálkban az alaptörvényben is szigorított droghasználati szigorítások kapcsán.

- ... De már az is sokat segítene, ha körbenéznénk a szomszédban. A közeli Ausztriában például egy 16 éves bécsi gimnazista lány, Amrita Kumar mesélt lapunknak olyan drogprevenciós programokról, amik jóval hatásosabbnak tűnnek, mint amit nálunk a rendőr/védőnő párossal próbál bevinni most a BM az iskolákba. A bécsi gimnazisták az etika óra keretében egy sétán, a Sohaország turnén vesznek részt, amit Martin, a volt hajléktalan drogfüggő vezet, és aki a gimnazistákkal a saját korábbi életének helyszíneit látogatja végig, bemutatva nekik a drogosok világát. A séta során a fiatalok beleláthatnak abba, hogy miként lehet drogosként túlélni az utcán, mi történik velük a droghasználat során, és ahogy Amrita fogalmazott, miközben empátiát ébreszt, azért ez jól el is riasztotta őket a drogtól. De ha ez nem lenne elég - miközben nálunk azon megy a vita, hogy kell-e Jókait olvasni a gyerekeknek vagy sem - a bécsi gimnazistáknak A végállomás gyermekei: Egy drogos lány emlékezései című, 1978-ban megjelent dokumentumregényt is el kell olvasniuk és elemezniük kell. A könyv Christiane F. életéről szól, és azon keresztül mutatja be az 1970-es évek berlini drogszcénáját, a fiatalok heroinfüggőségét és a prostitúciót.

A kormány drogháborúja totálisan álszent. "A kormány drogháborúja nem számol azzal, hogy az emberek vágyait tisztán rendészeti eszközökkel nem lehet megregulázni, épp ezért van az, hogy azok az országok, amik ezzel kísérleteztek, mindenhol kudarcot vallottak. Ebből farolt ki az utóbbi időkben az Egyesült Államok, de Spanyolország is visszavonult a mindent megtámadó hozzáállásból. Egyébként mi is elengedtük már ezt egyszer közel 25 évvel ezelőtt" - mondta lapunknak Dávid Ferenc, az ország egyik vezető addiktológiai szakmai műhelye, a Kék Pont Alapítvány projekt-koordinátora, aki szerint az egész "amúgy is totálisan álszent, hiszen közben az állam azon meg sokat dolgozik, hogy fogyasszunk saját főzésű alkoholt, de engedélyezett a cigaretta, a szerencsejátékot meg még reklámozzák is, pedig ezek mind hasonló fogyasztói logikába tartoznak, mint a droghasználat".

Negyedmilliárd forintot áldozott a Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség egy angol nyelvű irodalmi folyóiratra. A remélt áttörés elmaradt, noha a mindössze hét számot megélt lapra elment a művészeti folyóiratok egyéves támogatása.

Demeter Szilárd tervébe, hogy irodalmi erőközponttá alakítja a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM), átírja a kánont és kikukázza a magyar irodalom 80 százalékát, az is beletartozott, hogy a maradékot viszont világhírűvé teszi. Méghozzá mindjárt a tengerentúlon. Ehhez nem kiadókkal egyeztetve próbált felépíteni néhány szerzőt, nem fordításokkal, amerikai lektori jelentésekkel felvértezve akart kedvet csinálni az irodalmi ügynökségeknek a magyar szerzőkhöz, fokozatosan eljutva az igényes irodalomig, hanem úgy gondolta: egyszerűbb létrehozni egy angol nyelvű irodalmi folyóiratot, és megbombázni vele az amerikai piacot. Abban bízva, hogy a kiadók, az ügynökségek emberei, látva a remekműveket, feltárcsázzák majd az ott publikáló írókat, költőket, azok kiadóit, lefordítják és szépen befuttatják őket a saját pénzükön és kockázatukra. Azt azért érezhette a most épp a múzeumi struktúra átalakításával foglalatoskodó kulturális mindenes, hogy pusztán a magyar irodalom nem lesz elég erős, hogy betörjön az amerikai irodalmi közbeszédbe, ezért közép-európai fókuszt tervezett, amivel mintegy bónuszként az is járt volna, hogy mi közvetítjük a régió kultúráját a hanyatló Nyugat felé.

Persze szó sem volt közös fellépésről a térség országaival, ahogy széles körű, az amerikai piacot ismerő kiadóvezetők, kulturális menedzserek segítségét sem vették igénybe, fel sem merült, hogy inkubátor- vagy szolgáltatóprogramot építenek fel a kiadók számára. Egy kurucos rohamra készültek.