Vajon miben, hogyan is mérhető egy olyan szolgáltatás értéke, mint a könyvajánlók? Amikor egy könyvtáros ajánlót ír, az jóval több, mint egy egyszerű összefoglaló: tudatos tartalomgyártás, befektetett szakmai munka és közösségépítés egyben. De felmerül a kérdés, hogy ez a jelentős energia-befektetés valóban megtérül-e. Az olvasó szempontjából a haszon egyértelmű, hiszen személyre szabott tippeket kap, új világokat ismerhet meg, és időt spórol a keresgélésben. A könyvtár számára a megtérülés talán kevésbé kézzelfogható, de annál fontosabb: az ajánlók növelik a kölcsönzési kedvet, erősítik a bizalmi köteléket, és egy aktív, elkötelezett közösséget építenek az intézmény köré.

A siker mérhető a kölcsönzési statisztikákban, az online elérésekben és az olvasói visszajelzésekben is, bizonyítva azt, hogy a szolgáltatás hasznos. A kérdés azonban a múltbeli és a jövőbeli munka szondázása: hogyan lehet egy sikeres modellt továbbfejleszteni? Milyen új eszközök bevonásával, milyen interaktív megoldásokkal lehet még személyesebbé és hatékonyabbá tenni az olvasásra ösztönzést? Tehát nemcsak hogy az online felületen elérhető különböző ajánlók írása hasznos szolgáltatás, hanem ezek mérése és/vagy adatalapú újratervezése stratégiai befektetés a könyvtár folyamatosan megújuló jövőjébe.

A debreceni MKE-vándorgyűlés KIT-szekciójának előadásában - Adatalapú szolgáltatásfejlesztés - példa a könyvtári szolgáltatás megtérülésének méréséről - az esettanulmány rávilágít, hogy az adatalapú elemzésekkel egy egyszerű, kis erőforrás-igényű változtatás is jelentősen megnövelheti a könyvtári szolgáltatások hatékonyságát és a felhasználói elégedettséget.

(Egy éve írtuk.) A 2024-es parlamenti választások előtt a brit CILIP tíz ígéretet tesz a nyilvánosságnak és a leendő kormánynak: ebben meghatározzák, hogy a könyvtári ágazat mit tud nyújtani, mint megbízható, alapvető szolgáltatás. A "Könyvtárak megváltoztatják az életet" (Libraries Change Lives) című kampányuk link során 2024-ben összegyűjtött hatástörténetekre épül.
Az Egyesült Királyság könyvtárai a következő témákban mutatták be munkájuk kézzelfogható és pozitív hatását: helyismeret, zöldítés és fenntarthatóság, erősebb közösségek, egészségügy és gondozás, vállalkozás és kreativitás, tanulás és társadalmi mobilitás. Ezen témákból épülnek fel az új kormánynak és a nyilvánosságnak tett ígéreteik.

Megígérjük - bízhat a könyvtárakban, mert azok:
1. Megbízható információt közvetítenek, és lehetővé teszik a kultúrához való hozzáférést.
2. Jobb döntések meghozatalához járulnak hozzá (többek között az üzleti életben, az egészségügyben és a kormányzatban).
3. Befogadó és biztonságos helyet kínálnak mindenkinek.
4. Védik az olvasáshoz való jogot és a szellemi szabadságot.
5. A közösségek és intézmények számára fontos tanulást (is) lehetővé teszik.
6. A lehetőségek, az inspiráció és az ötletek világát nyitják meg.
7. A jövő zöld gazdaságát adatokkal és készségekkel támasztják alá.
8. Segítik a sokszínű és rugalmas induló vállalkozásokat (start-up-okat).
9. Új kutatások és innovációk szabad áramlását segítik.
10. A társadalmi igazságosság mellett elkötelezett, etikus partnerek szeretnének lenni.

Louis Coiffait-Gunn, a CILIP vezérigazgatója elmondta, hogy azok közül a jelöltek közül, akiket végül beválasztanak a Parlamentbe, sokan teljesen újak lesznek a könyvtári világban is. Az Egyesült Királyság könyvtári képviseletében az lesz a feladatuk, hogy szószólókat találjanak és segítsenek bemutatni, hogy az ágazat hogyan segítheti őket abban, hogy a köz javát szolgálják. (Ref.: Szabó Eszter)

Közelmúltbeli hírünk - Fogadóórára várta az olvasókat a könyvtár igazgatója link kapcsán a KIT Benke Dánielt, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatóját kérdezte a tapasztalatokról.

- Eddig egy alkalommal volt fogadóóra. A meghirdetett idősáv délelőtti volt. Így nem véletlen, hogy inkább nyugdíjasok jöttek. A cél: mindenki beszélgethessen mindenfajta témában. Emberi kommunikációba lehet ágyazni a szakmai észrevételeket. Maga az ötlet az olvasók oldaláról jött. Baráti beszélgetések közben ugyanis nyilván előkerülnek szakmai témák is. Így felmerült: milyen lehet, ha tudatosan szervezünk ilyen alkalmakat?

Eredmények, tanulságok, óvatos következtetések (figyelembe véve, hogy a minta túl kicsi az általánosításokhoz):
1. Inkább nyugdíjasok jöttek, ezért a második alkalmat éppen ezért a munkába járóknak is megfelelő 16.00-18.00-ra tervezem.
2. A kötetlen (fogadóórán kívüli) alkalmak hatékonyabbnak bizonyultak! Ennek okára egyelőre tippjeim vannak. - Baráti beszélgetés során nagyobb eséllyel van meg a kölcsönös bizalom. Talán a hivatalos keret hatására az emberek valamiért bizalmatlanná válnak. Olyan érzésem volt, mintha: "ne én legyek az, aki elmondja pl. a kellemetlen dolgot".
3. Ami számunkra evidens, az - könyvtári kommunikációnk ellenére - mások számára nem az. A beszélgetés során ugyanis személyes dolgok is előjöttek: az egyik látogatónak súlyos beteg a testvére, de nem tudta, hogy van könyvfutár-szolgáltatásunk. Nem ismerte a könyvtári hírlevél szolgáltatásunkat se.
4. A fogadóóra meghirdetése alapesetben is pr-érték. A Kanizsa TV pl. fontosnak tartotta az eseményt, és tudósított róla. Bejelentés nélkül eljöttek az alkalomra.

A cél megvalósult. Elsőre azonban nem lehet hatalmas sikerről beszélni. Akik eljöttek, a kezdeményezést méltatták, de nagyon kevesen jöttek el. Sok tanulságot gyűjtöttem! - számolt be a KIT-nek Benke Dániel.

Az MKE vándorgyűlésén John F. Szabo, a Los Angeles Public Library igazgatója a használói igényeinek szondázásáról is meg fogja osztani tapasztalatait.

A Múzeumok éjszakája jó alkalom arra, hogy a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) link rávilágítson a teljes kulturális ágazat helyzetére. Az egész ágazatot az a kettősség jellemzi, hogy egyik oldalon a szakma szeretete, az elhivatottság, a felhalmozott óriási tudás áll, a másik oldalon pedig a szégyenteljes jövedelem.
A döntéshozók nem csak élnek azzal, hogy a kollégák munkahelyválasztásában nem a havi jövedelem mértéke az elsődleges szempont, hanem mostanra kimondottan már visszaélnek vele.

A KKDSZ szempontjából mindig felmerül a kérdés, hogy milyen demonstrációt tartsunk ezen a nagy nyilvánosságot kapó napon. Akármilyen kevés a kereset, akármennyire nem lehet se megélni belőle, se családot eltartani, a múzeumi dolgozók - és az ezen a napon programot rendező könyvtárak, levéltárak, közművelődési intézmények dolgozói is - mind azt mondják, hogy ne, ne most zavarjuk meg az eseménysorozatot, mert erre a napra lázasan készülnek, erre a napra várják a látogatókat szinte a legjobban, és akarják szolgálni a közönséget. Tanítani, szórakoztatni akarják az odalátogatókat. Még ilyenkor sem a maguk érdekét nézik, hanem a munkájukba szívüket-lelküket beleadják a szakmai tudásuk legjobbját akarják nyújtani. Szó szerint, ami tudás az övék, azt adják be a közösbe.

A KKDSZ idén online kampányt tart a Múzeumok éjszakája alkalmával és egész héten változatos posztokkal jeleníti meg azt a kettősséget, ami a kulturális dolgozók munkakörülményét jellemzi. Egyik oldalon a szégyenteljesen alacsony bér, a másik oldalon a szakma iránti lojalitás. Kérdés, hogy meddig lehet ennyire szétfeszíteni a kereteket és a kimagasló szakmaiságot ilyen gyatrán javadalmazni, és nem csak a kulturális területen dolgozók tűrőképességét, hanem az egész társadalom türelmét teszi próbára az, hogy egyik oldalon a közpénzek milliárdjai válnak magánvagyonná, a másik oldalon viszont a közszolgálatban a közjóért dolgozók pedig elégedjenek meg a munka örömével.

A KKDSZ link mindent elkövet azért, hogy a kultúra területén dolgozók hangja eljusson a döntéshozókig.

Egy tavaly megjelent cikkben Petró Leonárd nyilatkozik a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár közelmúltbeli fejlesztéseiről.
A könyvtár átalakítása során kulcsszerepet kaptak a Service Design és a Design Thinking módszerek, azaz a felhasználói igények és élmények voltak az iránytű az átalakítási- és fejlesztési folyamat számára. Ennek köszönhetően a könyvtári szolgáltatások nem csak a fizikai terekben, hanem az online platformokon is felhasználóbarát és proaktív módon vannak kialakítva. Az adatalapú döntéshozatal szintén fontos szerepet kapott: a látogatói viselkedés és igények rendszeres mérésével/vizsgálatával a könyvtár folyamatosan fejleszti a szolgáltatásait, az adatok alapján optimalizálva az elérhető szolgáltatásokat.

Leonárd elmondta, hogy "először összeraktuk a saját, tehát könyvtár szakmai szempontok szerinti keresőt, amiről azt gondoltuk, hogy a felhasználók majd jól tudják használni, mindent megtalálnak, amit keresnek. Csakhogy a Google átírta a szabályokat: olyan keresőt kellett készítenünk, amit mindenki használt, azaz bármilyen keresőszót beírva működik, és nem szabályozzuk azt sem, hogy mit lehet beírni, egyszerűen csak megtaláld az általad keresett könyvet". Igazság szerint nem volt választásuk, de másnak sincs: aki el akarja érni a felhasználóit, annak alkalmazkodnia kell a modern digitális platformokhoz, legyen szó bármely tradicionális szektor szereplőjéről.

2020-ban a könyvtár komoly átalakításokon ment keresztül, amelyek középpontjában a felhasználói élmény javítása állt. Az új infrastruktúra nemcsak az esztétikai megjelenésében, hanem a funkciójában is új szintre emelte a könyvtárat. A könyvtár látogatói kényelmes terekben tudnak tanulni, dolgozni vagy akár kikapcsolódni, így a könyvtár nemcsak az információ elérésének helyszínévé vált, hanem közösségi helyszínként is funkcionál. Ezt a "harmadik hely" koncepcióval valósították meg, ami arra épül, hogy a látogatók olyan helyet kapjanak, ahol otthonosan és kényelmesen érezhetik magukat. ... A "Connection not Collection" filozófia mentén a könyvtár új szolgáltatási modelleket hozott létre, hogy ne csak az információk elérését, hanem a közösségi kapcsolódás lehetőségét is biztosítsa.

A Nemzeti Koalíció a Cenzúra Ellen (NCAC) és a Brooklyn Közkönyvtár (BPL) link a nyáron indítja közös programját a tinik érdekérvényesítésének erősítésére: "Nyári Érdekérvényesítő Intézet: Hatalom az olvasóknak" link . Az ingyenes, kéthetes online nyári táborban középiskolás és főiskolások ismerkedhetnek jogaikkal, vezető ifjúsági szervezőkkel, szerzőkkel stb. Az alábbi készségeket sajátíthatják el:
- alapvető érdekérvényesítési és szervezési taktikák
- szólásszabadsággal kapcsolatos, összetett kihívások kezelése a mai, polarizált légkörben; - nyilvános beszéd és vitakészség elsajátítása
- polgári érdekérvényesítés gyakorlása valós alkalmazásokon keresztül.

A philadelphiai iskolai könyvtárosok támogatására felolvasást tartanak az ALA éves konferenciáján. (Szervezője a Philadelphia Szövetség az Iskolai Könyvtárosok Visszaállításáért, partnerségben a Pennsylvaniai Iskolai Könyvtárosok Szövetségével és az EveryLibrary-vel).
Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a philadelphiai iskolai könyvtárosok hiányára, és támogassa, hogy a kerület minden iskolában biztosítson könyvtárosokat és könyvtárakat. A résztvevőknek saját könyvet hoznak, majd csendben olvasnak 45 percig.

Néhány további hír az SLJ cikkéből:
- Az Egy kétlaki szív (A Two-Placed Heart) szerzője (Doan Phuong Nguyen) nyerte a Történelem a Gyermekeknek díjat, melyet az amerikai történelemről szóló legjobb ifjúsági könyv kaphat.
- Új ösztöndíj a memoárok tanításáért: az Angoltanárok Országos Tanácsa, az Anne Frank naplójáért amerikai kiadója, a Penguin Random House és az Anne Frank Alapítvány meghirdette az Anne Frank-ösztöndíjat az Emlékiratok Tanítására. Főleg a gyermekek hangját tartalmazó szövegek tanítására adják, ill. a háborús tapasztalatokat közvetítő művek oktatásáért.
- Az anyanyelvi oktatásban hangsúlyozzák a teljes szöveg olvasásának, illetve a diákok írásának és alkotásának fontosságát, a többi tudományággal való kapcsolatot, valamint a tananyag nem fikciós szövegekkel (pl. ismeretközlő művekkel) való bővítését. (Ref.: Szabó Eszter)

Drasztikusan megnőtt a négy legnagyobb AI-fókuszú techcég közvetett károsanyag-kibocsátása. Az ENSZ jelentése szerint az Amazon, a Microsoft, az Alphabet és a Meta működéséből származó közvetett szén-dioxid-kibocsátás 2020 és -23 között átlagosan 150 százalékkal nőtt, és ennek oka az egyre energiaigényesebb adatközpontok működtetése - adja hírül a Reuters.
A legrosszabb eredményt az Amazon produkálta: a szén-dioxid kibocsátása 183 százalékkal nőtt az előző három évhez képest, a Microsoft 155 százalékos növekedést ért el, a Meta 145, majd a Alphabet 138 százalékkal több káros anyagot termelt.

A közvetett kibocsátás körébe tartozik a vállalatok által vásárolt villamos energia, a fűtés és hűtés által generált kibocsátások.
A lesújtó eredményekre mindegyik nagyvállalat energiatakarékos politikájáról számolt be a jelentéseiben: a Meta az energia- és vízfogyasztásának csökkentésén dolgozik. Az Amazon új szén-dioxidmentes projektekbe fektet be. A Microsoft jelentése szerint megduplázta a az energiamegtakarításának arányát, mert folyadékhűtéses módszereket használnak az adatközpontjaiban.

A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) jelentésében megállapította, hogy a legnagyobb AI-rendszerek széndioxid-kibocsátása elérheti az évi 102,6 millió tonnát, mert "az AI szektor gyors növekedése a globális villamosenergia-kereslet meredek növekedését eredményezi, mert az adatközpontok energiahasználata négyszer jobban nő, mint az általános villamosenergia-fogyasztás."

A Guardian képgalériával mutatja be az indonéz környezet- és felhasználóbarát könyvtárait, ahol a passzív tervezés és helyi anyagok, köztük a fagylaltvödrök felhasználásával a modern közösségi terek egyben menedéket is nyújtanak a városi hőség és nyüzsgés elől.

A SHAU építészeti cég mikrokönyvtár projektje egyrészt az írástudásra irányítja a figyelmet, másrészt árnyékolás és keresztszellőztetés kombinációjával menedéket is nyújt a hőség elől. A projektet 2012-ben indították el a társalapítók, Daliana Suryawinata és Florian Heinzelmann, akik idáig nyolc ilyen könyvtárat építettek fel. A könyvtárakat "anyagkísérletek laboratóriumainak" nevezték el, mert újrahasznosított anyagokat, FSC-tanúsítvánnyal rendelkező fát és könnyűbetont használnak az építményeikben.

A fotógaléria bemutatja a tetőkertet, a feszített hálós "padlót", és a passzív hűtési elvek alkalmazását. "Nem számít, milyen anyagot használunk, meg akarjuk védeni az embereket a túlmelegedéstől" - mondta Heinzelmann.
A könyvtárak helyi ifjúsági szervezetekkel működnek együtt, és közös programokat terveznek a rekreációs terekben. A közeli iskolák a hét folyamán osztályokat küldenek a Bima mikrokönyvtárba.

A Warak Kayu mikrokönyvtárat 2020-ban építették Semarangban, Közép-Jáván. A tervezők célja szerint a "mikro" koncepció a terek jobb megközelíthetőségét szolgálja a helyi lakosok számára.
2024-ben Heinzelmann és Suryawinata létrehoztak egy alapítványt a mikrokönyvtár projekt növekedésének támogatására, mert terveik szerint Warak Kayu mikokönyvtárat 2045-re 100 fiókkönyvtáras hálózattá kívánják bővíteni. (ref.: MG)

A Idaho Egyetem Könyvtára link 2019-ben indította el társasjáték-gyűjteményét. Gyorsan népszerűvé vált a hallgatók körében, ezzel hozzájárul a közösségi kapcsolatokhoz és a készségfejlesztéshez. Kezdetben LibGuide-alapú digitális nyilvántartást használtak, ami 2023-ra kezelhetetlenné vált a gyarapodó állomány miatt (110 játék), de áttértek a CollectionBuilder nevű nyílt forráskódú eszközre, amely már sokkal rugalmasabb keresési és szűrési lehetőségeket kínál. Felfedezhetőségük két fő rendszere:
1. Polcokon való elhelyezés: Fizikai böngészésnél hatékony, ha a játékokat jól látható, dedikált helyen helyezik el, mivel a felhasználók gyakran nem konkrét cím alapján keresnek.
2. Online katalógus: A keresés működhet kulcsszavak és szűrők segítségével, de a bibliográfiai adatok sokszor nem elegendők, mert a játékosszám, ajánlott életkor, játékidő is fontosak.

Sok könyvtár digitális gyűjtemények létrehozásával javítja a felfedezhetőséget, ennek egyik eszköze a CollectionBuilder.
Tippek a digitális gyűjtemények létrehozásához és fejlesztéséhez:
- Sokszakmás projektcsapat: Érdemes különböző területekről (oktatástechnológia, digitális infrastruktúra, referensz, felhasználói elköteleződés) összeállítani a csapatot, így a különböző szempontok beépülhetnek a munkába.
- Közös tervezés és visszajelzések: Már a prototípus építése előtt célszerű megbeszélni a kívánt elrendezést, funkciókat és vizuális elemeket - minden csapattagnak legyen beleszólása.
- Adatkinyerés és strukturálás: Ha korábban LibGuide-ot vagy más webes felületet használt a könyvtár, a tartalom automatikus kinyerésével (pl. OpenRefine segítségével) és strukturált táblázattá alakíthatóságával már nagyban megkönnyíti a fenntartható adatkezelést.
- Testreszabott metaadatmezők: Az adott gyűjtemény (pl. társasjátékok) sajátosságaihoz igazított mezőket érdemes kialakítani, pl. "szerző" helyett "tervező", "játékmenet időtartama", "ajánlott kor", "díjak".
- Interaktív böngészés: A felhasználói élmény javítása érdekében beépíthető egy szűrhető címkefelhő is (pl. témák, mechanikák, díjak szerint), külön kategóriaoldalak vagy egyedi vizuális jelzések (pl. Díjnyertes játék ikon).
- Közösségi visszajelzés beépítése: Belső minőségellenőrző űrlap segítségével a könyvtár többi munkatársától is kérhető visszajelzés a fejlesztett oldal használhatóságáról és megjelenéséről.
- Fényképek egységesítése: A gyűjteményi elemekről készített, egységes minőségű és méretű képek javítják a felület esztétikáját és áttekinthetőségét.
- Verziókövetés GitHubbal: A GitHub használata lehetővé teszi a csapat minden tagja számára a változások nyomon követését és közös munkát a forrásfájlokon.(ref.: Habók Lilla)

Papp Réka Kinga: Hogyan alakul át mostanság különösen a kutatókönyvtárak, az egyetemi könyvtárak szerepe?

Monica Bragman, adatgazdász, Bécsi Egyetem: Meglepően fontos még mindig, hogy a könyvtár egy tér. Ezt látjuk most az egyetemen, ahol dolgozom, és ahol a főkönyvtár link pár hónapra bezárt teljes körű felújítás miatt. És látjuk, hogy ez a diákokat kifejezetten nyugtalanítja, mert nem tudják, hova mehetnének tanulni. Bár ezt a szerepet esetleg más helyek is betölthetnék, amelyek jelenleg még nem is léteznek. De a szakértelmünk továbbra is számít, illetve nagyon fontos az írás-olvasás készsége. Nemcsak a szó szoros értelmében vett írás-olvasási készségről van szó, hanem az adatok elemzésérnek képességéről is, vagyis az adatok és algoritmusok ismerete egyre fontosabbá válik, amikor mesterséges intelligenciát használunk. Például hogyan értékeljük az MI által kínált megoldást? Az információ rendszerezése alapvető készség nálunk, és ez még fontosabbá vált most, ebben az információáradatban, amikor annyi minden kattintásnyira van csak tőlünk.

Meg kell jegyeznem, hogy én főleg kutatókkal vagy doktoranduszokkal dolgozom, nem fiatalokkal, tehát inkább haladó szinten. Bevezető kurzusokat tartunk a kutatási adatok kezeléséről, és az egyik rész arról szól, hogyan rendszerezzük az adatokat, például fájlnevek, mappastruktúra és a többi. Mindig azt gondoltam: "Rendben, ők digitális bennszülöttek, és ha a fájlnevekről beszélek, azt fogják mondani, minek untatom őket ezzel, hiszen ezt már rég tudják." De pont az ilyen típusú információért a leghálásabbak. (...) Örülnek, hogy valaki végre elmondja, hogyan nevezzék el és rendszerezzék a fájljaikat. (...) Engem is meglepett, amikor elkezdtük ezeket a kurzusokat. Leginkább támogató szerepben vagyok. Nem könnyű, főleg, amikor valaki konfliktusba kerül, de látszik, mennyire élvezik, hogy beszélhetnek valakivel, aki nem ítélkezik felettük. Ha kaotikusak az adataik, nem állunk neki ítélkezni felettük, csak segítünk, hogy megoldják. Szerintem ez az emberi kapcsolat az, ami remélhetőleg maradandónak bizonyul a közkönyvtárakban is persze. (Részlet a Mit nyújtanak a könyvtárak az internet korában? c. Átlátszó-videóból)

Nem meglepő, hogy Brüsszel központjában a Muntpunt coworking irodát - közösségi irodát - tart fenn. Amellett, hogy jelentős alapterületű helye van számítógépes munkaállomásokból- egy szinttel lejjebb. A harmadik emeleten azonban a közösségi iroda mellett más, kapcsolódó tevékenységek is zajlanak. (A fotókat ld.: link .)

Bejelentkezni online lehet: bookaplace.be.
- Minden támogatást megadnak például kiadványkészítéshez (Medialab), a designtől a kivitelezésig, nyomtatásig.
- A Zine Club azoknak van segítéségre, akik kevésbé jártasak a vizuális kultúrában. Ezeken az összejöveteleken a hasonló érdeklődésűek közösen, egymás segítségével alkothatnak.
- A GRID részlegen természetesen nincs meg a könyvtárra jellemző csend, hiszen itt ha nem is a hangzavar, de a beszélgetés a jellemző. Ugyanitt szoftvereket is kínálnak a videó-, hang-, kép és webszerkesztéshez. Ezzel megkímélik a kisvállalkozásokat mind a nem jogtiszta szoftverek használatától, mind pedig a költséges beszerzésektől.
- Az Atelier (műterem) szintén rendelkezésére áll a közösségi műhely tagjai számára. Itt művészeti és alkalmazott művészeti alkotások születhetnek. (MG)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
9 - Saját anyagi keretem korlátoz a részvételben
11 - Nem érdekel a részvétel
13 - Ha tehetem, részt veszek rajta
3 - Könyvtáram anyagi keretei korlátoznak a részvételben
1 - Helyettesítési kötelezettség miatt nem járok.

Ezek szerint válaszadók 1/3-a vesz részt saját lehetősége alapján. 10% körül vannak azok, akik számára munkahelyük nem teszi lehetővé a részvételt. 30%-it nem érdekli a rendezvény, és a válaszadók negyede nem engedheti meg magának a jelenlegi árakon a részvételt. (MG)

A könyvtárak az elérhető információ egyre kisebb arányát kínálják a használóknak. Az alábbi interjúrészlet felveti a nemhagyományos, elektronikus dokumentumok fokozottabb jelenlétét a feltárásban és a szolgáltatásban. (MG)

HVG: Hogyan látja a filozófia szerepét a Reels-videók, mémek, a Twitter és az X korszakában? Van jövője?
Didier Eribon francia filozófus: - Manapság még a filozófushall­gatók is gyakran inkább podcastokat hallgatnak, mintsem könyveket olvasnak. De miért is ne ismerkedhetnének ily módon eszmékkel, elméletekkel, szociológiai elemzésekkel? Az értelmiségnek nem szabad elutasítania a közösségi médiát, mert nem tud győzni vele szemben. Nincs visszaút, inkább élni kell az új lehetőséggel, mert annak alapján, amit hallottak vagy láttak, a könyvet is megvehetik. Gyakran tartok előadásokat, és látom, hogy az emberek szívesen hallgatnak filozófust, szociológust, írót, szeretnek személyes kapcsolatot kialakítani velük. Ez értelmes módja a közönség elérésének, mert sokan keresnek intellektuális stimulációt, és filozófiai, szociológiai eszközökre van szükségük, hogy értelmet találjanak a mai világban, reflektáljanak a saját életükre, vagy megértsék, mi forog kockán. Egyáltalán nem félek, hogy az intellektuális viták eltűnnek majd, a közösségi média nem fenyegetést jelent a filozófiai életre, hanem inkább segíthet a népszerűsítésében.

Földeákon nincs díszpolgári cím, a legrangosabb elismerés a Földeákért nevű kitüntetés. Idén ezt egy szegedi könyvtáros, a lapunkban bemutatott Horváth Mihály kapta meg azért, mert fáradhatatlanul kutatja szülőfaluja múltját és a témában cikkeket, illetve könyvet is írt. A szegedi könyvtáros ezt a falunapon vette át, Hajnal Gábor polgármestertől.

- Nekem már az is elismerés, ha valaki annyit mond, tetszett a cikked, vagy hogy írj még hasonlókat. Ez a díj meghatóan szép esszenciája a hozzám az elmúlt két évtizedben különböző csatornákon eljutott visszajelzéseknek - mondta a Délmagyarországnak Horváth Mihály, a szegedi Somogyi Könyvtár munkatársa.

- Továbbra is lapozgatok régi újságokat, böngészem az elérhető digitalizált újságokat. Elsősorban az 1950 előtti Földeák történéseivel foglalkozom, nem utolsó sorban a Somogyi Könyvtárban fellelhető korabeli újságok adta lehetőségének köszönhetően, de ahogy megyünk előre, egyre távolabbi múlttá alakul az ötvenes, hatvanas, sőt már talán a hetvenes évek is. Gyakran már az akkor történtek is homályba vesznek - mondta kutatásai kapcsán.
Most az 1822-ben alakult Földeáki Önkéntes Tűzoltó Egyesület korai éveiről állít össze cikket néhány tűzeset ismertetésével.

Az örömolvasás, más szóval kedvtelésből (élvezetből) olvasás, reading for pleasure, RfP), ill. rekreációs olvasás olyan magatartás, amely az egyén "saját akaratából, saját örömére vagy kielégülésére történik". Fő jellemzője az önkéntesség. (Itt a a közkönyvtárosok olvasást támogató munkájához kapcsolódó fejezeteket emeltük ki.)

Az örömolvasás szabadidős tevékenység, ezért ez áll a legközelebb a közkönyvtárosok olvasást ösztönző munkájához. Ezért nem szerepelnek olyan kutatások, amelyek az iskolai környezetben és az iskolai könyvtárakban folyó olvasásra összpontosítanak. A kutatások szerint az örömszerző olvasás 12-13 éves korig növekszik, majd csökken. A kutatások azt is jelzik, hogy soha nem késő elkezdeni. Kutatói ajánlások könyvtáraknak:
- Jobban kapcsolódjanak az olvasás érzelmi oldalához, és tanuljanak a közösségi médiából (főleg az ún. Booktok jelenségből)! Emeljék ki azokat a helyeket, ahová az olvasók utazni szeretnének, pl. válasszanak az érzelmekre ható témákat, pl. amin sírni lehet. A lehetséges bűnös/szégyenletes élvezetekről folytatott beszélgetések is segíthetnek.
- Egyes könyvtárak édességgel, harapnivalóval vagy filmmel csalogatják a vonakodó olvasókat. Ám az olvasáshoz nem kapcsolódó jutalmak károsíthatják a gyermekek értékrendjét.
- Különböző médiumokat is használjanak, hogy elérjék azokat a gyerekeket, akik unalmasnak találják az olvasást. A könyvtárakba járó gyerekek "többműveltségűek". A populáris kultúra jelenségei (mint pl. a Pokémon) pl. a társadalmi közösség érzetét keltik.
- Speciális igényű vagy fogyatékossággal élő gyermekek számára fontos, hogy az olvasás örömteli elemeit rendszeresen megismételjék. Nekik több vizuális és érzékszervi stimulációra van szükségük, pl. tapintható elemeket vagy más anyagokat tartalmazó könyvek olvasása.
- Többérzékszerves mesemondás (MST): fizikailag is megjelenítik az elmondottakat, pl. ha egy vízcseppről szól történetet mesélünk, vizet cseppentünk a gyermek kézfejére stb.

A forrás tárgyalja az élvezet szerepét az olvasási motivációban és az olvasásban, az olvasási vágy felkeltésétől a "teljes értékű" (befogadó, reflektáló) olvasásig. Számos definíciót ad, pl. az ún. jó (szép) és rossz (csúf) olvasmányok és azok hatása az egyénre, az olvasással is összefüggő, ún. "bűnös élvezet", vö. "guilty plesure", a minőségi szépirodalom és a populáris olvasmányok kölcsönhatása stb. (Ref.: Szabó Eszter)

Szegeden két fiókkönyvtár zárja be kapuit 2025 augusztus végén. A döntés a könyvtár fenntartható működését és hatékonyságát szolgálja. A szolgáltatások más helyszíneken tovább élnek, de sokak szerint közösségi terek vesznek el. A közgyűlés pénteken szavazza meg a bezárást.

Szegeden két könyvtári fiók, a Francia utcai és a Stefánia utcai könyvtár bezárására készülnek 2025. augusztus 31-én - derült ki a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár átszervezési javaslatából. A döntés hátterében a fenntartható működés és költséghatékonyság áll, azonban sokakban felmerülhet a kérdés: mi veszik el ezzel a közösség számára? Az erre vonatkozó előterjesztést pénteken tárgyalja a szegedi közgyűlés.

Május a legnépszerűbb hónap a magok elvetéséhez, talajba juttatásához, de aki szereti a virágot, az igyekszik egész évben virágosítani a környezetét. És valóban... még nem késtünk el a magok ültetésével, mert gondos odafigyeléssel még sokáig okozhatnak örömöt, boldogságot a kicsinyke magokból felszínre törő növények a gondozójuknak.

A magkönyvtárba júniusban pedig már érkezhetnek a tavaszi növények, virágok magjai, hogy cserealapot képezzenek vagy éppen ingyenesen gazdát cserélhessenek.

2025. június 19-én, csütörtökön 9 és 18 óra között a Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár és Ifjúsági Tanuló Tér és a Csorba Győző Könyvtár pécsi eseményén a magkönyvtár nyitással az érdeklődők vetőmagot kölcsönözhetnek. A nem mindennapi kezdeményezés napjainkban még nem igazán megszokott, és ismert, ezért most néhány szó a magkönyvtár lényegéről.

Magkönyvtár: vagyis kölcsönözhetünk vetőmagot, és a termő időszak végével, a magfogás után vissza is vihetjük ugyanazt a mennyiséget! A magkönyvtár működése hasonló a dokumentumok kölcsönzési elvéhez. A kölcsönzés jelen esetben azt jelenti, hogy a vetés időszakában ingyen elvihetők a magcsomagok, de a termő időszak végével, a magfogás után ugyanazt a mennyiséget vissza kell juttatni a magkönyvtárba.

A vetőmag kölcsönzés mellett csütörtökön szobanövények cseréjére is lehetőség nyílik a könyvtárban. Most pedig néhány szó a szobanövény csere-bere lényegéről: bárki hozhat és vihet, vagy akár örökbe is fogadhat egy szobanövényt! A szobanövény csere-berén mindenki kedve, és ízlése szerint választhat növényt, viszont ha úgy érzed, hogy eljött az ideje, hogy örökbe fogadjunk egy szobanövényt, vagy éppen már nem férünk a lakásba a sok vagy nagyra nőtt növénytől, és szívesen elajándékoznánk, itt azt is megtehetjük.

Az Illyés Gyula Könyvtár link és a Tolna Vármegyei Levéltár új kétszintes otthona könyvtárként, levéltárként és közösségi térként is funkcionál egyszerre. A szekszárdi könyvtár korábbi Széchenyi utcai épülete a források szerint hazánk első olyan építménye volt 1945 után, amelyet kifejezetten könyvtár céljára emeltek. Az intézmény azonban olyan ütemben fejlődött, hogy a megnyitása után pár éven belül szűkössé vált, derül ki a Magyar Építők cikkéből. A lap így jellemzi az Építész Alkotóműhely Kft. tervei alapján megvalósult új épületet: "L alaprajzra emelt, kétszintes építmény, melynek aulája összefűzi a könyvtár és a levéltár részleget. Előbbi helyiséghez kapcsolódik a ruhatár, a kávéház és a rendezvényterem, ahol akár 200 fős eseményeket is tarthatnak."

A tudásközpont két szintjén oktatótermek, közösségi tér, előadó tér, irodák és a könyvtár gyermek, illetve felnőtt részlege kaptak helyet. Az összesen több, mint 6000 négyzetméteres épület a 3140 nm-es földszintre, a 1812 nm-es első, és a 1109 nm-es második szintre tagolódik. A könyvtár, előadó- és oktatótermek összesen 1788 négyzetmétert foglalnak el.

Santa Cruz Közkönyvtárak Barátait felvonultak a múlt hétvégi Santa Cruz Pride-on. De nem akárhogyan: hihetetlen könyvkocsi-technikájukat mutatták be (ld. a videót a forráslinken).

- A könyvkocsi reprezentatív tologatásnak nagy könyvtári hagyománya van az USA-ban. A könyvtárosokra jellemző ugyan a sztereotípiák egy része, de azzal, hogy újraértelmezve, folklórszerűen bemutatják azt, színes, dinamikus imázst alakítanak ki magukról. Így vált színfolttá a könyvkocsis felvonulás vagy az azzal való tánc, mely hol könyvtáros rendezvények, hol pedig a használóknak szóló könyvtári megmozdulások színes, vidám perceit adják. (MG)

A bajai Ady Endre Városi Könyvtár link új digitális kincsekkel gazdagodott. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója ünnepélyesen átadta az intézmény számára a digitalizált helyi lapokat tartalmazó merevlemezt.

A projekt során 12 helyi újság - köztük a Bácskai Napló, Bajai Tükör és Délvidék - összesen mintegy 13 000 lapszámának közel 70 000 oldalát digitalizálták. Az Ady Endre Városi Könyvtár szakmai közreműködésével, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár technikai lebonyolításával zajlott a helyi sajtótermékek digitalizálása Európa egyik legnagyobb teljesítményű digitalizáló központjában. A munkát a bajai könyvtár igazgatója, Zalavári László és csapata végezte.

Csubákné Besesek Andrea, Baja alpolgármestere szerint ezek a digitalizált újságok a jövő generációi számára őrzik meg Baja történetének lenyomatát.
"Nagy öröm számunkra, hogy új kincsekkel gazdagodott a könyvtár. Ezek az archívumok nemcsak megőrzik a múlt fontos eseményeit, de elérhetővé is teszik azokat a mai és a jövő generációi számára. Egy város története nemcsak az utcákban, a házakban és emlékművekben él, hanem a hírekben, cikkekben, azokban a sorokban, amelyeket egykor helyi újságírók jegyzeteltek le lelkiismeretesen hitelesen" - foglalta össze a célokat.

A jelenleg is megjelenő Bácskai Napló kéthetente több mint 21 000 példányban kerül az olvasókhoz, melynek szerkesztője Géczy Zsolt.

Nézzük az analógiát... Az utcakép változása hatással van-e a biztonságérzetre, illetve tudunk-e ebből jósolni gazdasági fejlődést?

Lengyel Balázs (A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete, a Corvinus Egyetem Corvinus Institute for Advanced Studies interdiszciplináris kutatócsoportja):
- Mindezt úgy csinálták, hogy vették az utcaképeket, és összehasonlították azokat egymással az alapján, hogy a megkérdezettek hogyan vélekedtek róluk, például a biztonságérzet tekintetében. A korábbi kutatásaikat alapul véve most azt tervezik a kollégák, hogy vesznek egy adott utcaképet, és azt mesterséges intelligenciával megváltoztatják például aszerint, hogy legyen biztonságosabb, legyen vonzóbb, legyen jobb a világítás, legyen jobban felfestve a járda, legyenek bóják a bicikliút mentén. És amint ezek a mesterséges intelligenciával elkészített alternatívák megvannak, megvitatják őket fókuszcsoportos beszélgetések keretein belül különböző típusú emberekkel.
Fiatalok, idősek, nők, férfiak mondhatják el, melyik irányba kellene változtatni az utca képén, hogy az számukra vonzóbb legyen.

Érvekkel általában nem lehet meggyőzni az érintetteket. Hiszen éppen a nyitottság kockázatvállalása hiányzik.
Kognitív torzítás lehet pl.:
- Megerősítési torzítás, vagyis amikor inkább olyan dolgokat keresünk, amelyek alátámasztják az sejtéseinket, nem olyanokat, amelyek ellenük szólnak.
- Sajnos a Google sem a barátunk. ... A torzított információkeresés létező jelenség. ... Soha nem volt még ilyen egyszerű ilyen mennyiségben és ilyen gyorsasággal "hitelesnek tűnő" tartalmakat előállítani. ...
- Könnyen bele tudunk ragadni ún. területvédő gondolkodásba ...
- És persze ne feledjük a illuzórikus igazságot, vagyis azt, hogy minél többször találkozunk valamivel, annál valósabbnak tűnik majd, valamint az úgynevezett arányossági torzítást, ami miatt egy-egy jelenség sokkal fenyegetőbbnek tűnhet, mint amilyen valójában.
- Emellett az egyedülálló tudás iránti vágy, az úgynevezett illuzórikus korrelációk és a
- visszatekintési torzítás (vagyis amikor úgy érezzük, "mindig is tudtuk, hogy ez lesz") csak tovább erősítik a téveszméket.
Utólag például sokan ragaszkodtak ahhoz, hogy ők már idejekorán megmondták, hogy Oroszország biztosan megtámadja Ukrajnát. Ariely szerint emellett gyakran túlzottan hiszünk a megérzéseinkben, a memóriánkban, miközben alig gyakoroljuk az intellektuális alázatot, vagyis azt a képességet, hogy beismerjük a tévedésnek egyáltalán a lehetőségét. Könyvében megemlíti Alex Jonest, mint a tökéletes példát a megoldáskerülés problémájára.

A cikk továbbá megjegyzi: a nézetei miatt kiközösített hajlamos a hasonszőrűek társaságát keresni, ahol a befogadás érdekében megpróbál mégjobban hasonulni, így inkább radikalizálódást érhetünk el. "Bónusz tipp: szerinte azzal is ki lehet billenteni egy tévhithívőt, ha az állításaira ráteszünk még egy lapáttal."

A Display Europe link - új tartalommegosztó platform, amely 15 nyelven cikkeket, podcastokat és videókat kínál Európa politikájáról és kultúrájáról. És igen, még a felhasználói adatokkal sem él vissza. Tudom, hogy ez hihetetlen.

"2015 és 2020 között körülbelül 8000 lövöldözést lehetett volna megelőzni 100 amerikai nagyvárosban, ha nem lett volna abnormálisan magas a hőmérséklet" - írja Alexandre-Reza Kokabi a Reporterre cikkében. Számos tudományos kutatás bizonyítja az összefüggést a szélsőséges hőség és az erőszakos viselkedés között.

A Telex Magyarország legtöbb olvasó által használt online hírforrás a Reuters Intézet kedden publikált éves jelentése szerint. A tanulmányból az is kiderült, hogy továbbra is kirívóan alacsony a magyarok bizalma a médiában, sőt egyre csökken.
Az elmúlt évekhez hasonlóan az RTL, a HVG és a Telex híreit tartják legmegbízhatóbbnak a magyarok, a közmédiát, az Indexet és a Magyar Nemzetet hitelesnek tartók száma viszont nagyot zuhant. Az Oxfordi Egyetemen működő, médiatudománnyal foglalkozó kutatóintézet 48 országban vizsgálta a sajtó helyzetét közel 100 ezer ember bevonásával.

A tanulmányhoz készített felmérés szerint a Telexet olvassa a legtöbb magyar hírfogyasztó heti rendszerességgel (28 százalék), és lapunkat nevezték meg a legtöbben arra a kérdésre is, hogy mely hírportálokat látogatnak heti legalább három nap (15 százalék).

A legmegbízhatóbbnak tartott hírforrások listáját a Reuters felmérésében idén is az RTL, a HVG és a Telex vezeti, míg a lista végén többnyire kormányközeli sajtóorgánumokat találunk.

A felmérésben felsorolt 15 magyar sajtótermék közül az összesnél csökkent azok aránya, akik megbízhatónak tartják a híreiket. A legtöbbet a közmédia, a Magyar Nemzet és az Index megítélése romlott. Mindhárom hírforrásnál 7 százalékpontot esett tavaly óta azok aránya, akik megbízhatónak tartják a cikkeiket.

A kormánymédiának a szinte korlátlanul felhasznált közpénzmilliárdok ellenére sem sikerül megtartania olvasótáborát; mintha a kormánypárti körökben sem lenne már vonzó a propaganda.

Eközben a megmaradt lapok és hírportálok látogatottsága minden erőfeszítés - főként a százmilliárdokban mérhető állami támogatások és hirdetések - ellenére drámaian zuhan. Elég csak a Mediaworks egykori zászlóshajója, az Origo adatait megnézni: a kormányzati üzeneteket hiányos öltözetű nők képei és alacsony színvonalú politikai bulvár közé elhelyező hírportálra közel két éve egyre kevesebben és mind kevesebbet kattintanak. 2023 és 2024 májusa között még nem volt drámai a visszaesés, akkor a havi valós felhasználók száma 3,3 millióról 3 millióra csökkent, ám már ez is jelezte a trendet. A tendenciát még egy főszerkesztőváltással sem sikerült megfordítani, és 2025 májusára az egy hónapban legalább egyszer az Origóra kattintók száma 2,18 millióra olvadt, ami 33 százalékos csökkenés.

Még meredekebben zuhant az olvasottság, az oldalon mért kattintások száma. Míg két évvel ezelőtt közel 112 millió kattintást regisztrált az online közönségméréssel foglalkozó Gemius Audience, 2025 májusában már csak 38 milliót, a forgalom tehát kétharmadával csökkent (lásd ábránkat).

Persze a független híroldalak havi alapon mért felhasználóbázisa is mutat kilengéseket, de a napi felhasználók száma - többek között a 24.hu, a 444, a Telex és a HVG esetében is - növekedett az Indexével vagy az Origóéval szemben. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a "kemény mag" - tehát azok, akik naponta fogyasztanak hír jellegű tartalmakat - valamiért inkább a független sajtót választja, nem a fideszes propagandát.